Szerbiában az ipari termelés 2.5 százalékos csökkenést mutat októberben, ezen belül az energia- és gázellátási szegmens még rosszabb helyzetben van, itt ugyanis a szeptemberben elindult csökkenés októberre elérte a 14.6 százalékot. Az illetékesek ezt részben az alacsony vízállással magyarázzák, de a komolyabb beruházások is elmaradtak.
A Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) sorsa, a gázellátási bizonytalanságok és az áramtermelési gondok azt jelzik, hogy az ország ismét egy energetikai válság elé néz. 2022-ben az infláció emiatt elérte a 15 százalékot, és az, hogy ezúttal milyen következményekkel kell számolnunk, kizárólag a hatalom politikai döntéseitől és Oroszország jóindulatától függ – írja a Nova Ekonomija.
„Az áramtermelés Szerbiában 2025 szeptemberében 4,5 százalékkal volt magasabb, mint 2024 szeptemberében, de októberben 14,6 százalékkal alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. Ezekre a változásokra jelentős mértékben kihatott a vízerőművek termelése, ami ebben a két hónapban 19 százalékkal csökkent, azaz 38 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2024 azonos időszakában. 2025-ben a vízerőművek termelése történelmi minimumon lesz. Éves szinten a vízerőművek átlagos termelése a teljes termelésnek mintegy a harmadát teszi ki, tehát jelentős mértékben kihat az országos helyzetre. Emellett a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) mellett más termelők is állítanak elő áramot, az ő részesedésük kb. 10 százalék” – közölte az Energetikai Minisztérium.
Saša Đogović közgazdász szerint az EPS-nek stratégiai döntést kellene hoznia, hogy komolyabb beruházásokba kezdjen a megújuló energiaforrások terén, az országnak pedig atomerőművet kellene építenie a hosszú távú energiabiztonság érdekében.
„A vízben rejlő lehetőségek megváltoztak, a klímaváltozás hatása érezhető, és mivel a hőerőműveket is be kell majd zárni, a szél és a nap energiája mellett nekünk ezt a projektet is meg kell valósítanunk” – állítja Đogović, aki szerint az ország még a 2022-es károkat sem heverte ki, ráadásul ezt a szektort pártalapon működtetik, nem viselve gondot sem a fejlesztésekről, sem a diverzifikációról.
Amellett, hogy csökkent a termelés, a beruházások üteme is lassabb a tervezettnél. Az EPS jelentésében az áll, hogy a 2025-ös év első kilenc hónapjára tervezett 33 milliárd dináros beruházásokból 17,4 milliárd dinár, azaz 53 százalék valósult meg.
„Mivel megdrágult az áram az idén, feltételezem, hogy az EPS-nek is megnőtt a bevétele. Nem látok beruházásokat, alacsony a munkatermelékenység és magasak a költségek. Ez azt jelenti, hogy belső átszervezés, azaz racionálisabb gazdálkodás és takarékoskodás szükséges, hogy utána megkezdődhessenek a beruházások” – mondja Đogović.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
