Szerbiában bizonyos előrelépés történt az Európa Tanács szakértői bizottságának, a regionális és kisebbségi nyelvekre vonatkozó 2023-as ajánlásainak végrehajtásában, de az ajánlások többsége még mindig nem valósult meg teljes mértékben, írja az N1.

A jelentés külön kiemeli a „Nemzeti olvasókönyv” bevezetését az általános és középiskolai oktatásban, amely tartalmazza a nemzeti kisebbségek hagyományait és kultúráját bemutató anyagokat, valamint a kisebbségi nyelvek népszerűsítését célzó projekteket a tömegmédiumokban, de megjegyzi, hogy mindez önmagában nem elegendő.

„A Bizottság rámutat, hogy több esetben a szerbiai állami hatóságok csupán arra szorítkoztak, hogy bátorítsák a nemzeti kisebbségi tanácsokat a sürgős ajánlások végrehajtására. Ugyanakkor az elégtelen finanszírozás és az alkalmazottak alacsony száma miatt e tanácsok kapacitása a regionális és kisebbségi nyelvek közéleti használatának hatékony előmozdítására továbbra is korlátozott” – közölték az Európa Tanácsban.

A szakértői bizottság hangsúlyozza, hogy az Európai Charta a regionális vagy kisebbségi nyelvekről szóló rendelkezéseinek végrehajtásáért végső soron a nemzeti hatóságok felelősek.

Az oktatásban kulcsproblémaként emelik ki, hogy több nyelvet továbbra is leginkább a „Anyanyelv és nemzeti kultúra elemei” nevű tantárgy keretében tanítanak, összesen heti két órában. Ezek közé tartozik a bunyevác, a cseh, a német, a macedón, a roma, az ukrán és a vlach nyelv.

„Ahogyan azt a Bizottság korábban is megállapította, a regionális vagy kisebbségi nyelvek heti mindössze kétórás oktatása nem felel meg a Charta minimális követelményeinek, különösen ott, ahol a nyelvet nem használják széles körben a köz- és magánéletben, beleértve a családokon belüli használatot is. A kisebbségi oktatás szerbiai modelljei közül egyedül a kétnyelvű oktatás felel meg a Charta minimális normáinak” – írja az Európa Tanács, és e modell bevezetését ajánlja.

Az intézmény azt is javasolja a szerbiai hatóságoknak, hogy „bátorítsák az albán, bolgár, horvát, magyar és szlovák anyanyelvű beszélőket, hogy használják saját nyelvüket a helyi állami szervekkel való kapcsolattartás során, és tegyék könnyebbé a dokumentumok elkészítését ezeken a nyelveken”.

„Noha formálisan lehetőség van arra, hogy a kérelmeket kisebbségi nyelveken nyújtsák be egyes intézményekhez – például az adóhivatalhoz, a rendőrséghez, a munkaügyi felügyelőséghez vagy a nyugdíjbiztosítási alaphoz –, 2022 és 2025 között nagyon kevesen éltek ezzel a lehetőséggel. Néhány állami intézmény ugyan ad ki dokumentumokat regionális vagy kisebbségi nyelveken – például személyi igazolványt vagy állampolgársági igazolást többnyelvű változatban –, és bizonyos állami épületeken többnyelvű feliratok is vannak. Mindazonáltal a jelentés jelentős hiányosságokra figyelmeztet az adminisztratív dokumentumok terén ezeken a nyelveken, beleértve a gyakran használt űrlapokat is, például a vezetői engedély kérelmezéséhez vagy a lakcímbejelentéshez szükséges nyomtatványokat.”

Az Európa Tanács szakértői bizottsága ismét hangsúlyozza, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelvek használatát a hatóságokkal való érintkezésben további intézkedésekkel kell ösztönözni, például kétnyelvű vagy többnyelvű dokumentumok bevezetésével, beleértve az elektronikus közigazgatás rendszerét is.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!