Szerbiában a legnagyobb környezetszennyezők körülbelül hetven százaléka működik integrált engedély nélkül – derült ki a Megújuló Energia és Környezetvédelmi Szabályozási Intézet (RERI) elemzésének eredményeit bemutató pénteki ismertetőn.
Az érintettek között olyan, a hazai piacon meghatározó, kimagasló bevételű vállalatok is vannak, amelyeket az állam a mulasztásával gyakorlatilag védelmez, a polgárok egészségének és a környezetnek a rovására, írja az N1.
A RERI az integrált szennyezésmegelőzési és -ellenőrzési törvény alkalmazását vizsgálta, abból kiindulva, hogy a környezetvédelmi minisztérium idén februárban közzétette az új törvénytervezet alapelveit. A szervezet értékelése szerint a húsz éve létező jogszabály alkalmazása teljes kudarcot vallott.
„A körülbelül kétszázhúsz üzemeltetőből, amelynek 2024. december harmincegyedikéig be kellett volna szereznie az integrált engedélyt, mindössze hatvan–hetven teljesítette ezt a kötelezettséget. A többi mintegy százötven vállalat zavartalanul és törvénysértően folytatja tevékenységét” – áll a RERI elemzésében.
A törvény végrehajtását gátló főbb problémák között szerepel a nem megfelelően azonosított szabályozási környezet, az elégtelen adminisztratív kapacitás, az ellenőrző hatóságok krónikus passzivitása, a következetlen ügyészségi gyakorlat és az alkalmatlan büntetési politika.
Mirko Popović, a RERI programigazgatója hangsúlyozta: a törvény célja az lett volna, hogy a környezetvédelemben megerősítse az elővigyázatosság és a megelőzés elvét, az államigazgatás azonban már a kezdetektől azt a megközelítést követte, hogy „miként segítsük az ipart abban, hogy megkerülje a terheket”.
„Az államigazgatás kezdettől fogva azt kereste, hogyan mentse meg az ipart a polgárok kárára. Így fordulhatott elő, hogy a Szerbiai Villanygazdaság húsz éve működik integrált engedély nélkül, szennyez, tönkreteszi a vagyont és veszélyezteti az emberek egészségét és jogaikat” – mondta Popović, hozzátéve: a törvény húsz éve úgy működik, hogy lehetővé teszi a szennyezőknek a környezetvédelmi normák kikerülését.
Az úgynevezett legjobb elérhető technikák alkalmazásával kapcsolatban – amelyek környezetvédelmi szempontból hatékonyak, elérhetők és nem jelentenek aránytalan gazdasági terhet – Popović úgy fogalmazott: a szerb állam úgy véli, ezek alkalmazása túlságosan nagy költség lenne az iparnak, ezért a kiadott engedélyekben lehetőséget ad arra, hogy az üzemek elkerüljék ezek bevezetését.
Kiemelte: vannak olyan, a legnagyobb szennyezők között is kiemelkedően tehetős vállalatok, amelyeket az állam gyakorlatilag mentesít a törvény alkalmazása alól, miközben ezek a cégek a levegőt, a vizet és a talajt is szennyezik.
„A Szerbiai Villanygazdaság és a Zijin a legvagyonosabb vállalatok között szerepel Szerbiában, mégis integrált engedély nélkül működnek. Hogyan lehet, hogy ezek a cégek nem képesek szakembereket alkalmazni a szükséges engedélyek megszerzésére és a legjobb technikák alkalmazására? A polgárokat adófizetésre és jogkövetésre kötelezik, de ezekre a szennyezőkre viszont mintha más szabályok vonatkoznának” – mondta Popović.
Elfogadhatatlannak tartja azt a kormányzati érvelést is, hogy a legnagyobb légszennyezést az egyéni fűtés adja, mert szerinte ez a polgárokat bélyegzi meg felelőtlennek.
„A hatóságok hamis narratívát terjesztenek, amely szerint a lakosság a fő szennyező, és nem az ipar, amely a legprofithajhászabb cégeket foglalja magában, és amelyet az állami szervek tétlensége mentesít a törvények betartása alól” – mondta a RERI programigazgatója.
Hozzátette: a környezetvédelmi minisztérium politikai vezetése – a minisztertől a helyettes államtitkárokig – felelős a jogszabály be nem tartatásáért, csakúgy, mint azok a szakemberek, akik az elemzéseket készítik, jóváhagyják az engedélyeket és felügyelik azok betartását.
A RERI jogi tanácsadója, Hristina Vojvodić szerint az egész rendszer legnagyobb problémája a felügyeleti és ellenőrzési mechanizmusok összeomlása.
Mint mondta, az ellenőrök hatásköre így is minimális, az új törvénytervezet pedig még tovább szűkítené ezt. A javaslat szerint a felügyelet kizárólag az új létesítményekre terjedne ki, a hatóságok így azt sem vizsgálhatnák, hogy a meglévő üzemek rendelkeznek-e a szükséges engedélyekkel, illetve azoknak megfelelően működnek-e.
Vojvodić emlékeztetett: az év első felében a környezetvédelmi minisztérium mindössze huszonkilenc ellenőrzést végzett – kizárólag olyan üzemekben, amelyek rendelkeznek engedéllyel. Egyetlen esetben sem reagáltak a rendkívüli ellenőrzés iránti civil bejelentésekre akkor sem, amikor túlzott kibocsátásokról volt szó.
Szavai szerint a szabályszegést követően sincsenek hatékony szankciók. A Moravacem cementgyár például engedélyével ellentétes módon működött, a felügyelőség mégsem tett feljelentést gazdasági szabálysértés miatt, ami azt az üzenetet közvetíti, hogy a jogsértésnek nincs valós következménye.
Emellett a kiszabható büntetések is súlytalanok. A Zijin Copper például mindössze kétszázötvenezer dináros bírságot fizetett azért, mert nem rendelkezik integrált engedéllyel.
„Ezek a bírságok nem ösztönzőek. A vállalatok számára olcsóbb kifizetni a büntetést, mint szakértőket fogadni az engedély megszerzésére. Nincsenek meg a megfelelő ellenőrzési és szankcionálási mechanizmusok, és amíg ez így marad, senki sem lesz motivált arra, hogy a törvényeknek megfelelően működjön” – fogalmazott a jogi tanácsadó.
Slobodan Minić, a Fiskális Tanács elemzője rámutatott: a környezetszennyezés csökkentésére fordított beruházások jóval elmaradnak a szükségestől, és nem is várható, hogy az ipar önként invesztáljon, ha az állam nem áll ki a saját törvénye mellett.
Szerinte emellett továbbra is többet költ az ország a már bekövetkezett környezetszennyezés kezelésére, mint a megelőzésre, vagyis a legjobb technológiák bevezetésére.
„A mai napig tartja magát az a nézet, hogy a környezetbarát technológiákba való beruházás költségnövelő és visszafogja a gazdasági növekedést, csakhogy ez a felfogás már meghaladott” – mondta Minić.
Példaként említette: az OECD egyik kutatása szerint, ha a PM2,5 szálló por éves átlagos koncentrációja egy mikrogrammal növekszik köbméterenként, az adott évben a bruttó hazai termék 0,8 százalékos visszaesésével jár.
„Ha ki akarunk törni ebből az ördögi körből, úgy kell tekinteni ezekre a beruházásokra, mint amelyek nem csupán a termelési, hanem az emberi kapacitásokat is növelik, és ilyen módon hozzájárulnak a gazdasági növekedéshez” – hangsúlyozta a szakértő.
A RERI elemzése szerint a környezetvédelmi szabályozás hatékonyságát tovább gyengíti, hogy a hatóságok nem készítenek bizonyítékalapú jelentéseket a jogszabályok alkalmazásáról, és nem értékelik azok hatásait sem.
„Ezért fordulhat elő, hogy az új törvények előkészítésének alapjául szolgáló helyzetfelmérések szinte soha nem tartalmaznak objektív, tényekre épülő értékelést a korábbi jogszabályok alkalmazásáról. Az ilyen megközelítés elkerülhetetlen következménye, hogy a jogalkotási megoldások nem kezelik a környezetvédelem területén felhalmozódott problémákat” – olvasható az elemzésben.
A környezetvédelmi minisztérium a múlt héten nyitotta meg a nyilvános konzultációt az integrált szennyezésmegelőzési és -ellenőrzési törvény tervezetéről; a folyamat 2025. december tizenötödikéig tart.
Légszennyezés (Illusztráció: Pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
