Az ENSZ atomenergia-felügyelete szerint a csernobili atomerőműre 2019-ben telepített védőstruktúra immár nem képes betölteni alapvető biztonsági szerepét, miután egy dróntámadás komoly sérüléseket okozott a borításon.
Noha a teherbíró elemek nem szenvedtek maradandó károkat, és a szakértők sugárszivárgást sem mértek, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) haladéktalan, széles körű helyreállítást tart szükségesnek – számolt be róla a penzcentrum.hu hírügynökségi forrásokra hivatkozva. Ukrajna az Oroszország által indított támadást okolja a történtekért, ugyanakkor Moszkva tagadja a vádat.
A nukleáris felügyelet pénteki közlése szerint a háború sújtotta Ukrajnában található csernobili létesítmény védőburkolata – amelyet az 1986-os baleset során kiszabadult radioaktív anyagok elszigetelésére hoztak létre – a drón okozta károk következtében már nem képes ellátni alapvető biztonsági funkcióját. A Reuters beszámolója szerint Kijev az orosz felet tartja felelősnek a támadásért.
Az IAEA tájékoztatása alapján a múlt héten végzett ellenőrzés során – amely a 2019-ben átadott acélfedés állapotát vizsgálta – megállapították, hogy a februárban történt drónbecsapódás, a konfliktus harmadik évében, érezhetően rontotta a szerkezet állapotát.
A szervezet főigazgatója, Rafael Grossi közleményében jelezte: a vizsgálati misszió „megerősítette, hogy a védőszerkezet elvesztette legfontosabb biztonsági funkcióit, köztük a megfelelő lezárási képességét”. Ugyanakkor nem találtak visszafordíthatatlan károkat sem a tartószerkezetben, sem a monitoringrendszerekben. Grossi hozzátette: bizonyos javításokon már túl vannak, „de a teljes körű helyreállítás elengedhetetlen ahhoz, hogy megakadályozzák a további állagromlást, és hosszú távon garantálják a nukleáris biztonságot”.
Az ENSZ február 14-én arról számolt be, hogy az ukrán hatóságok szerint egy nagy robbanóerejű robbanófejjel felszerelt drón csapódott be a létesítménybe, tüzet okozva, és megrongálva a 1986-os tragédiában megsemmisült négyes reaktor fölé emelt védőborítást.
Kijev állítása szerint a drón orosz eredetű volt, ám Moszkva cáfolta, hogy köze lenne az akcióhoz. A sugárzási értékek változatlanul normálisnak bizonyultak, és semmilyen jel nem utalt radioaktív szivárgásra – áll az ENSZ februári közlésében.
Az 1986-os csernobili baleset egész Európára kiterjedő radioaktív felhőt eredményezett, és arra kényszerítette a szovjet vezetést, hogy óriási erőforrásokat mozgósítson a katasztrófa következményeinek kezelésére. Az utolsó működő reaktort 2000-ben állították le.
Orosz csapatok több mint egy hónapig birtokolták az erőművet és környékét a 2022 februárjában indított invázió első heteiben, amikor megpróbáltak előrenyomulni Kijev irányába.
Az IAEA a mostani ellenőrzést egy szélesebb körű országos felméréssel párhuzamosan végezte, amely az ukrán–orosz háború közel négy éve alatt az elektromos alállomásokban keletkezett károkat térképezte fel.
Illusztráció (Fotó: Wikipédia)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
