Az uniós csatlakozáshoz négy ország áll a legközelebb: Montenegró, Albánia, Moldova és Ukrajna. Észak-Macedónia, Koszovó és Törökország stagnál, Szerbia és Bosznia-Hercegovina küszködik, Grúzia (Georgia) pedig „csak papíron” tagjelölt – derül ki a múlt hónapban bemutatott 2025-ös bővítési csomagból. Mindvégig a politikai akarat hiánya volta legnagyobb akadálya annak, hogy az unió teljesítse a több mint húsz éve tett bővítési ígéretét, de a Balkán sem a demokrácia kiállítóterme, ami persze vonatkozik Ukrajnára és Grúziára is – írja a balk.hu.
Montenegró az első az uniós bizottsági listán, miután az elmúlt évben négy tárgyalási fejezetet zárt le, és további fejezetek lezárása mellett kötelezte el magát 2025 végéig. Podgorica célja, hogy 2026 végére lezárja a tárgyalásokat. Szerbia az elmúlt négy évben egyetlen fejezetet sem nyitott meg.
Brüsszel megítélése szerint Albánia szintén „jelentős előrelépést” tett, és 2025 végéig készül megnyitni a tárgyalási fejezetek utolsó szakaszát.
A 2025-ös bővítési jelentés úgy fogalmaz, hogy Ukrajna „sikeres előrelépéseket tett” a kulcsfontosságú reformok között, köztük a kisebbségi cselekvési terv elfogadásával. Az ukrán kormány 2028 végéig le akarja zárni a csatlakozási tárgyalásokat.
Brüsszel szerint Szerbia előrehaladása megtorpant, de a csatlakozás nem került teljesen veszélybe. Ez nem teljesen igaz, hiszen semmiféle megtorpanásról nincs szó, a szerbiai folyamatokat az uniós képviselők eddig vagy félreismerték, vagy szándékosan félremagyarázták, a jelenlegi belgrádi vezetésnek ugyanis esze ágában sincs a csatlakozás elérése, kizárólag az uniós pénzek kiszipolyozása érdekli – írja a portál.
– Leginkább a társadalom polarizációja, a bizalom súlyos eróziója és a reformok lassulása aggasztó, ezért a belgrádi hatóságoknak sürgősen meg kell fordítaniuk a visszaesés trendjét a szólásszabadság terén, és kerülniük kell az EU-ellenes retorikát – figyelmeztetett Marta Kos bővítési biztos.
Bosznia-Hercegovinában a szerb többségű entitás politikai válsága és a kormánykoalíció összeomlása „veszélybe sodorta az EU-csatlakozás felé tett előrelépéseket, ami korlátozott reformokat eredményezett”.
Koszovó az egyetlen olyan ország a Nyugat‑Balkánon, amely még nem kapta meg a hivatalos tagjelölti státuszt, de „továbbra is elkötelezett az európai úton való haladás mellett”, és a közvélemény is nagymértékben támogatja ezt. A februári választások után azonban az intézmények kialakításának késedelme „lassította az EU-hoz kapcsolódó reformok előrehaladását”, és valószínűleg tovább rontja a helyzetet, hogy nem sikerült kormányt alakítani, ezért december végén megismételt parlamenti választásokat tartanak.
További akadály, hogy öt uniós tagállam – Ciprus, Görögország, Szlovákia, Spanyolország és Románia – nem ismeri el Koszovó szuverenitását.
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
