A magyar MOL azért mutat érdeklődést a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz részének megvásárlása iránt, hogy ezzel teljessé tegye domináns energetikai pozícióját a Balkánon és Közép-Európában, vélekedik a Biznis magazin főszerkesztője, Radojka Nikolić.
A szakértő az N1 Novi dan című műsorban úgy értékelte, hogy ez a lépés stratégiai hálózatot biztosítana a számukra az Adriától egészen a Fekete-tengerig, és tovább erősítené jelenlétüket Szerbia, Bosznia és Montenegró piacain.
„A MOL szerette volna megvásárolni a Lukoil részesedését Romániában és Bulgáriában. A bolgár üzletág azért volt számukra vonzó, mert kijutást biztosítana Magyarországnak a Fekete-tengerre, de a bolgár kormány nem akarta eladni. Ugyanakkor Románia elutasította őket, mondván: nem kívánnak magyar partnert a saját vállalatuknak” – mondta Nikolić.
Úgy tűnik, hogy nekünk, ha tetszik ha nem, a magyarok „elrendeltettek”.
„Ezen a piacon a MOL gyakorlatilag monopolhelyzetben van. Övék az INA, övék a rijekai finomító. Az Adriától Közép-Európáig. Ha megvásárolnák a NIS orosz részét, a MOL-é lenne Szerbia, Bosznia egy része és pozíciókat szerezne Montenegróban is. A MOL nagyon erős Szlovákiában, és Lengyelországban is körülbelül 400 benzinkúttal rendelkezik” – mondja.
Ha sor kerülne a MOL általi felvásárlásra, nem számít arra, hogy „bezárnák a finomítót”.
„Növelnék az ellátást, növelnék a termelést az egész régióban. Másrészt a finomító nagyon modern, nem hiszem, hogy leállítanák” – hangsúlyozta.
Elmondása szerint a tulajdonátruházással kapcsolatos minden eljárást 2025. február 13-ig be kell fejezni, és az eladási tervet mind az orosz, mind az amerikai félnek jóvá kell hagynia.
A fizetési forgalom kockázata
A fizetési forgalom esetleges megszakadásáról szólva Nikolić azt mondja, hogy „itt valami furcsa dolog történik”.
Az N1 riportere ma reggel ellenőrizte a fizetési forgalmat egy NIS-kúton, és a fogyasztók továbbra is fizethetnek Dina kártyával, készpénzzel és IPS-sel is.
A készülő másodlagos szankciók – magyarázza Nikolić – azért kerülhetnek bevezetésre, mert a Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) nem adott ki kötelező figyelmeztetést a vállalatoknak, hogy megszakítsák a fizetési forgalmat és az együttműködést a szankcionált céggel.
„A szankciók október 9-én léptek életbe, és láttuk, hogy akkor minden külföldi bank megszakította az együttműködést a NIS-szel. Csak a hazai bankok maradtak. Feltételezem, hogy akkoriban az NBS már jelezte, hogy a szankcionált céggel való együttműködést meg kell szüntetni. A hazai bankok továbbra is működnek, mi vállaljuk a kockázatot – de egyetlen bank, még egy hazai sem bonyolíthat forgalmat szankcionált céggel. Az NBS hatásköre megszakítani a fizetési forgalmat” – magyarázza.
Hozzáteszi, szerinte létezik valamiféle „diszkrét jelzés” arra, hogy ez így folytatható, vagyis hogy az NBS-t nem fogják szankcionálni, ha az országon belüli fizetési forgalmat fenntartja.
Azt is kiemelte, hogy az amerikai OFAC (Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal) honlapján nincs hivatalos bejegyzés arról, hogy figyelmeztette volna az NBS-t ebben az ügyben, csak a jegybank szóbeli nyilatkozatai szerint „figyelmeztetést kaptak”.
Mennyit ér az orosz részesedés a NIS-ben?
Nikolić szerint „szemet hunynak” bizonyos dolgok felett, mert jelenleg nagyon komoly tárgyalások folynak a NIS orosz tulajdonrészének MOL általi felvásárlásáról – erről magyar és orosz médiumok is írnak.
Azt is mondja, megjelentek becslések arról, mennyit érhet az orosz tulajdon a NIS-ben: ami 1,4 milliárd euró lehet, ami egybeesik azzal az összeggel, „amit mi félretettünk”.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
