A szerbiai polgárok átlagosan évi 664 eurót (771 dollárt) fizetnek saját zsebből egészségügyi ellátásra, vagyis magánorvosra – ez az egyik legmagasabb összeg a régióban, írja a Bloomberg Adria.
Ezt a Világbank tette közzé a „Fiskális politika a magas jövedelmű Szerbia számára” című közpénzügyi áttekintésében.
Ez a harmadik legmagasabb összeg a térségben: Szerbia mögött csak Bulgária áll, ahol az állampolgárok évente 699 eurót (812 dollárt) költenek ilyen célra, illetve Montenegró, ahol ez az összeg eléri a 800 eurót (929 dollárt). Összehasonlításul: a horvátok átlagosan 215 eurót (250 dollárt) fizetnek évente magánegészségügyi szolgáltatásokért.
A Világbank rámutat, hogy bár Szerbiában univerzális egészségbiztosítási rendszer működik, és kiterjedt az egészségügyi intézményhálózat, a polgárok mégis jelentős összegeket fizetnek saját zsebből. Ennek okai: a korlátozott hozzáférés az ellátáshoz és a szakképzett személyzet hiánya.
„A közegészségügyi rendszer hatékonyságának javítása, a személyzet jobb elosztása és az orvosi képzés munkaerőpiaci igényekhez igazítása mérsékelhetné a háztartások pénzügyi terheit és javíthatná az egészségügyi mutatókat” – áll a jelentésben.
Az oktatást a munkaerőpiachoz kell igazítani
A szakemberhiányt – különösen a szakorvosokét – hangsúlyozza Zoran Savić doktor, az egészségügyi és szociális dolgozók szakszervezetének elnöke is.
„Szerbia az orvosok számát tekintve is az EU-országok átlaga alatt van. A fő ok az, hogy nincs elég szakorvosképzés. Így jutottunk oda, hogy a szakorvosok nagy része 55 év feletti, és hamarosan teljes szakemberhiánnyal nézünk szembe” – mondta Savić.
Hozzátette: sok intézmény ezért kénytelen nyugdíjas orvosokat alkalmazni. „A probléma tehát az oktatási rendszerben van, amit a piaci igényekhez kell igazítani.”
Savić szerint a páciensek a jobb szakemberek és modernebb vizsgálati módszerek miatt fizetnek magasabb összegeket saját zsebből.
„Mindenki szeretné a legmodernebb diagnosztikai módszert, még akkor is, ha nem feltétlenül szükséges. Ezek drágák az államnak, de nem is a vizsgálat vagy felvétel a fő gond, hanem az a szakorvos, aki azt kiértékeli. Sok területen nincs elég szakember erre.”
Gondok az egészségügyi személyzettel is – főleg Belgrádban
„Van egy paradoxon: amikor nővérfelvételt hirdetnek, Dél-Szerbiában többszörös a túljelentkezés, Belgrádban viszont a Klinikai Központban szinte állandóan nyitott a pályázat, mert nincs elég jelentkező. Senki nem akar ennyire nehéz és felelősségteljes munkát végezni ilyen alacsony fizetésért.”
A magasabb bérek és jobb munkakörülmények miatt a dolgozók nagy része a magánszektor felé fordul, különösen a képzettebb személyzet.
Hivatalos adatok szerint:
állami szektorban egy szakorvos: kb. 160 500 dinárt keres
háziorvos: kb. 128 000 dinárt
ápoló: kb. 86 600 dinárt
A magánszférában a bérek átlagosan 30%-kal magasabbak:
szakorvos: kb. 210 000 dinár
háziorvos: kb. 166 000 dinár
ápolók: több mint 110 000 dinár
Egyes magánorvosok szerint a fizetés egy része gyakran „kézbe” érkezik.
A Világbank szerint a szakképzett egészségügyi személyzet hiánya tovább nehezíti a szolgáltatások biztosítását:
Bár sok orvos elvégzi az egyetemet, mégsem találnak állást
A Világbank jelentése kiemeli, hogy a szerb kormány jelentős összeget fordít felsőoktatásra, különösen az orvosi karokra. Évente 18,9 diplomás orvos jut 100 000 lakosra, ami meghaladja az EU-átlagot (13,3).
Ennek ellenére sok diplomás orvos nem talál megfelelő munkát Szerbiában – ezért szükséges az oktatási rendszer és a munkaerőpiac összehangolása.
Az egészségügyi kiadások szerkezete
Szerbia évente a GDP 5,7%-át fordítja közegészségügyre, ebből: 3,8% járulékokból származik, a fennmaradó 2%-ot a központi kormánynak kell pótolnia az egészségügyi biztosító hiányának fedezésére.
„A szociális kiadások nagy részét a nyugdíjak teszik ki, ami tovább szűkíti az egészségügyi költségvetés mozgásterét” – áll a Világbank jelentésében.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
