A „Naše mleko” gazdaegyesület termelői figyelmeztettek, hogy Szerbiában a mezőgazdaságot rendszerszinten pusztítják, miközben az állam további elnyomást gyakorol és gazdaságilag veszélyezteti a termelőket. Arra is figyelmeztettek, hogy Szerbia egyre több mezőgazdasági terméket importál.
Az egyesület képviselői hangsúlyozták: nem ijeszti el őket az állam által alkalmazott elnyomás, a rendőri és hatósági ellenőrzés, és hogy Dragan Glamočić agrárminiszter már nem az ő miniszterük.
„Nem félünk, változtatni akarunk. Az állam azt mondja, hogy beruház a mezőgazdaságba, de a mezőgazdasági költségvetés még mindig kisebb, mint amennyit a termelők az üzemanyag jövedéki adóján keresztül befizetnek” – hívta fel a figyelmet Dušan Tufegdžić, Štitar faluból származó gazdálkodó.
Hozzátette: az eddigi kormányok sem voltak túl gondoskodóak, de a mostani hanyagsága a legnagyobb.
Tufegdžić kiemelte, hogy a termelés nem megtervezett, és Szerbia a legolcsóbb élelmiszereket importálja Albániából, Fehéroroszországból és más országokból, ahol tiltott növényvédő szereket használnak.
„Eközben az állam erőszakot alkalmaz a termelőkkel szemben, visszaél a mezőgazdasági szabályozással, és a büntetőpolitika olyan, hogy ha három évre passzív státuszba helyezik a gazdaságot, akkor az annak a végét jelenti” – figyelmeztetett.
Milan Pajić mačvai gazdálkodó szerint az állam addig zaklatja a gazdákat, hogy van, aki beadja a derekát, de mások pedig nem engednek a nyomásnak.
„Előfordult, hogy a kukorica mögött, a földúton várt rám a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) ügynöke” – mesélte Pajić.
„Gazdaságilag tönkretettek minket, elvették a piacunkat” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy senki sem akarta megvenni a mačvai termelők nyers tejét.
Veszélyes a föld passzív státuszba helyezése
Elmondása szerint a föld passzív státuszba helyezése végzetes a gazdáknak, mert 90 százalékuk hitelekből gazdálkodik. Felidézte, hogy minden akkor kezdődött, amikor a bogatići termelők tiltakozásra indultak, és rámutatott, hogy mindenki, aki támogatta a diákokat vagy adományt adott, a mezőgazdasági ellenőrök célpontja lett.
A Glušci faluból származó tej-, hízómarha- és malactermelő, Slobodan Brkić felhívta a figyelmet az afrikai sertéspestis problémájára, amely évek óta gondot okoz a térségben, és amelynek következményeként az utak mentén tetemek találhatók, fertőzésforrásként.
„Bármit kifogásolunk, büntetnek minket, nem tudjuk eladni az állatainkat, és zsarolásoknak is ki vagyunk téve” – mondta Brkić.
Dejan Trajković tejtermelőnek is nyomásgyakorlást kell elviselnie, mivel a problémákról nyilvánosan beszélt – holott politikailag nem aktívak, hanem a mezőgazdaság és a fogyasztók érdekeit védik, akiket a probléma még jobban érint, mivel az állam nem kezeli a behozatal során előforduló bűncselekményeket.
„33 millió kilogramm tejterméket importáltak, amiért 120 millió eurót fizettek, és Glamočić miniszter, aki ezt engedélyezte, azt mondja, hogy a gazdák a támogatásokból nyaralni mennek” – hangsúlyozta.
Trajković rámutatott, hogy az összes szerbiai tejfeldolgozó külföldi tulajdonban van, akárcsak a kereskedelmi láncok, és hogy nem lehet hozzájutni adatokhoz arról, mennyi alapvető élelmiszert importálnak.
Illusztráció (N1)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
