Az elmúlt két hétben növekedett az euró iránti kereslet a szerbiai pénzváltókban, ami részben a Szerbiai Kőolajipari Vállalatról szóló friss információk következménye.
A Szerbiai Nemzeti Bank (NBS) szerint a kereslet nagy része a sajtó és a közösségi oldalak által keltett pánikhangulatnak tudható be. Információik szerint csak egyes pénzváltókban fordult elő átmeneti euróhiány, de az ellátás országos szinten zavartalan, és a dinár euróval szembeni árfolyama nincs és nem is lesz veszélyben.
Vladimir Vasić banki tanácsadó a Danasnak megerősítette, hogy az elmúlt napokban valóban volt átmeneti euróhiány egyes pénzváltókban.
„Fontos hangsúlyozni, hogy ez nem a devizahiány jele, hanem kizárólag a rövid időn belül megnövekedett lakossági kereslet következménye. A pénzváltók korlátozott napi készlettel rendelkeznek, és ha a kereslet hirtelen megugrik – ahogy most is –, előfordulhat, hogy egyes helyeken ideiglenesen kifogynak az euróból” – magyarázza.
A fokozott keresletnek több oka is van:
A NIS körüli bizonytalanságról szóló hírek miatt egyes polgárok „biztonságból” devizát vásároltak, bár erre nem volt objektív szükség. A médiában és közösségi hálókon terjedő híresztelések pszichológiai hatása – ha elterjed a „hiány” híre, a kereslet önmagát erősíti. Szezonális tényező – az év végén hagyományosan nő a deviza iránti igény utazások és külföldi kiadások miatt.
Vasić szerint a bankrendszer devizalikviditása stabil:
A jelenlegi helyzet inkább technikai jellegű, a megnövekedett kereslet logisztikai hatása, nem pedig valamilyen alapvető gazdasági veszély jele.
Aleksandar Stevanović közgazdász azt mondja, hogy a pénzváltók egyszerűen nem rendeltek be elegendő eurókészpénzt a bankoktól.
„A dinár mennyisége a gazdaságban többszörösen kisebb, mint az ország devizatartalékai, így az NBS gond nélkül fedezi a devizakeresletet és a tőkekiáramlást, ami még legalább két évig reális. Készpénz nélkül, banki úton pedig bárki tud eurót venni” – mondja.
Szerinte mindez nem a lakosság félelméből fakad.
Dejan Gavrilović, az Efektiva fogyasztóvédelmi szervezet képviselője szerint a középárfolyam is enyhén emelkedett.
„Ugyanakkor a pénzváltók eladási árfolyama aránytalanul nagyobb mértékben nőtt – egyes helyeken már 118,5 dinár” – mondja.
Szerinte hozzájuk is fordultak olyan polgárok, akik azt állították, hogy főként a kisebb pénzváltóknál nincs elérhető euró.
Gavrilović szerint a dinárkínálat növekedése is közrejátszott:
„Valamennyi újonnan nyomtatott 2000 dináros bankjegy került forgalomba, és mindez egybeesett az euró iránti megugró kereslettel. A pénzváltók is megerősítették, hogy több dinár jelent meg a rendszerben, és ebből az emberek eurót vásároltak.”
A szakértők szerint minden attól függ, hogyan rendeződik a NIS ügye:
Ha rendeződik, akkor az év végéig és jövő év elejéig sem várható zavar a devizaellátásban vagy az árfolyamban. Ha azonban romlik a helyzet, akkor „komoly gazdasági földrengés” jöhet, és devizapiaci zavarokra is számítani lehet.
Ha a helyzet rosszra fordul, az komoly megrázkódtatást jelentene az ország gazdasága számára, és a devizapiacon is érezhető következményekkel járna.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
