A nemzetközi pénzügyi világ figyelme most Szerbiára szegeződik, ahol a Szerb Nemzeti Bank (NBS) szokatlanul intenzív aranyvásárlási kampányt hajtott végre. A történet középpontjában nem csak az arany áll, hanem a félelem, a stratégiai előrelátás és egy politikai vezető ösztöne is, aki – legalábbis saját elmondása szerint – nem szeret kockáztatni, ha a nemzeti vagyonról van szó.
Jorgovanka Tabaković a Szerb Nemzeti Bank elnöke, nemrégiben azt mesélte az Informer televízióban, hogy a szerb elnök 2021-ben nekiszögezte a kérdést, hogy „Jorgovanka, hol van a mi aranyunk?”
Akkortájt gazdasági bizonytalanságok sorozata borzolta a piacokat, és Tabaković szerint ez a rövid kérdés elegendő volt ahhoz, hogy azonnal elindítsa az arany hazaszállításának folyamatát. A tervek szerint Szerbia lesz az első kelet-európai ország, amely egyáltalán nem tárol aranyat külföldön.
Jelenleg a teljes aranykészlet 50,6 tonna, aminek értéke mintegy 4,7 milliárd euróra rúg, amelyből öt tonna még Svájcban, Bernben található – ám ez sem marad ott sokáig, és lehet, hogy már útban van hazafelé, vagy talán már meg is érkezett – írja a balk.hu.
Elemzők arról beszélnek, hogy a NIS-szel kapcsolatos másodlagos szankciók miatt a Szerb Nemzeti Bank korlátozásokkal szembesülhet – különösen, ha a külföldi pénzügyi rendszerekhez való hozzáférés ellehetetlenülne. Ez azt jelentené, hogy deviza- és aranytartalékaik egy része elérhetetlenné válhat, ami beláthatatlan következményekkel járna a dinár stabilitására.
Szerbia az év első öt hónapjában a világ tíz legnagyobb aranyvásárlója közé tartozott, ezt mutatják a Világ Aranytanácsának (World Gold Council) adatai.
Sokan kérdezték: Szerbia miért most vásárolt, amikor az arany drágább volt, mint bármikor valaha? Az NBS válasza az volt, hogy inkább játszanak a biztosra, még akkor is, ha ez költségesebb. Tabaković elmondása szerint az első vásárlások idején az arany unciánkénti ára 1500 dollár körül mozgott, míg 2025 elején már 3000 dollár fölé emelkedett – ennek ellenére az aranyvásárlás nem lassult, hanem felgyorsult.
A térség országainak aranytartalékai (WGC)
| Ország | Mennyiség (tonnában) | Arány a tartalékokban (%) |
|---|---|---|
| Görögország | 114,6 | 67,7% |
| Magyarország | 110 | 22,4% |
| Románia | 103,6 | 14,8% |
| Szerbia | 49,8 | 16,9% |
| Bulgária | 40,9 | 9,3% |
| Észak-Macedónia | 6,9 | 13,7% |
| Szlovénia | 3,7 | 12,4% |
| Bosznia-Hercegovina | 3,5 | 3,9% |
| Albánia | 3,4 | 4,7% |
Szerbia az ország az „otthoni” aranyat sem szerezheti meg könnyedén. A bánya, amelyből az arany származik, többségi kínai tulajdonban van – a Zijin vállalat révén. Így Vučić elnök, bár úgy utalt az aranyra mint „a miénkre”, kénytelen volt „kedvezményt kérni” a kínaiaktól, végül azonban az NBS közlése szerint piaci áron vásároltak – mind belföldön, mind külföldön.
Mindezek közepette az Európai Központi Bank adatai szerint 2025-ben az arany megelőzte az eurót mint második legfontosabb tartalékvaluta – közvetlenül az amerikai dollár mögött. A nemzetközi tendencia tehát Vučić és Tabaković döntéseit látszik igazolni.
A kérdés már csak az: valóban előrelátás volt ez, vagy kényszerű menekülés a gazdasági vihar elől?
Egy biztos – amikor a világ kisiklik a rendes kerékvágásból, a nemzetek, az országok újra az aranyhoz fordulnak. És Szerbia most már otthon akarja látni az aranyat – a saját földjén, saját trezorjaiban.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
