A Szerb Gerontológiai Társaság elemzése szerint az elmúlt egy évben a 65 év feletti nők 13,1 százaléka élt át közeli hozzátartozó által elkövetett pénzügyi erőszakot. Ez – Nataša Todorovićnak, a Szerb Gerontológiai Társaság elnökének szavai szerint – magában foglalja a nyugdíj elvételét, az ingó- és ingatlanvagyon feletti rendelkezés megtiltását, valamint annak sulykolását, hogy az illető „teher”, írja cikkében az N1.
Csend. Fel nem ismerés. Szégyen.
Ez a három szó írja le Todorović szerint le legjobban az idősebb nőkkel szembeni erőszakot Szerbiában.
A valóság sokkal kegyetlenebb, mint a hivatalos statisztika, amely szerint a 65 év feletti nők 11 százaléka élt át erőszakot – a Szerb Gerontológiai Társaság kutatása szerint viszont a megkérdezett nők 39 százaléka vallotta, hogy valamilyen erőszak áldozata volt.
Tavaly minden második meggyilkolt nő 65 év feletti volt, és az elkövetők legnagyobb részben – a legtöbb esetben – a saját fiaik voltak – hangzott el a Snaga prijateljstva – Amity egyesület konferenciáján, amelyet a „Idősebb nők élete erőszak és diszkrimináció nélkül” című projekt keretében tartottak.
Nadežda Satarić, a Snaga prijateljstva – Amity elnöke rámutatott, hogy az idősebb nők elhanyagolásnak és erőszaknak vannak kitéve.
„Az idősebb nőkkel szembeni erőszak komoly közegészségügyi probléma” – emelte ki Satarić, megfogalmazva a Büntető Törvénykönyv módosítására vonatkozó konkrét javaslatokat, hogy az magában foglalja az idősek bántalmazását és elhanyagolását, illetve hogy az idősek elleni visszaéléseket önálló bűncselekményként ismerjék el.
Az erőszak nem mindig kék folt
„Az erőszak nem mindig kék folt” – figyelmeztet Nataša Todorović.
Elmondása szerint az elhanyagolás a leggyakoribb, amelyet a kutatás szerint az idősebb nők 24,2 százaléka élt át.
„Ez az alapvető gondozás és az emberi méltóság csendes megvonása. Az elhanyagolást elszenvedő idősebb nők 65,5 százaléka azt mondja, hogy ez – a mindennapjaik része” – mutatott rá Todorović.
Ezt követi az érzelmi erőszak (16,2 százalék), majd a pénzügyi kizsákmányolás (13,1 százalék).
A pénzügyi kizsákmányolás körébe tartozik az idősebb nők zsarolása pénzért vagy más vagyonért, pénzük, vagyonuk vagy tárgyaik ellopása, annak megakadályozása, hogy szabadon használják saját vagyonukat vagy pénzüket, az, hogy nem dönthetnek a pénzük sorsáról vagy nem vehetnek meg olyan dolgokat, amelyeket ők maguk szükségesnek tartanak…
„A legfélelmetesebb az, hogy kik az elkövetők – legtöbbször a partner (38,8%) és a fiak (26,9%)” – hangsúlyozza Todorović.
Őket követik: más személyek (13,4%), lányok (10,4%), menyeik (9%), szomszédok (6%), más rokonok (4,5%), valaki, akit ismernek (4,5%), vejek (1,5%), unokák (1,5%).
„Az idősebb nők kettős diszkriminációt élnek át – azért, mert nők, és azért, mert idősek. Sokszor a ‘családi béke’ érdekében tűrnek, csak hogy legyen valaki, aki gondoskodik róluk. A leginkább veszélyeztetettek a vidéki környezetben élő, alacsonyabb iskolai végzettségű és rosszabb egészségi állapotú nők. A szegénység és az elszigeteltség táptalaj az erőszak számára” – mondta Nataša Todorović.
Hozzátette: az idősek elleni erőszakot nem lehet megállítani, ha nem látjuk meg, ha folyamatosan szemet hunyunk felette, és ha az áldozatok félnek attól, hogy bejelentsék.
Brankica Janković: Eltűrik a pénzügyi erőszakot, hogy elkerüljék a fizikai bántalmazást
Brankica Janković, a volt esélyegyenlőségi biztos rámutatott a patriarchális kulturális normák mélységére, amelyek mélyen átszövik társadalmunkat.
„Úgy gondolom, hogy ezeknek a normáknak a felszámolása a nők elleni erőszak problémájának lényege. Nem látni elmozdulást ezen patriarchális minták lebontásában. A szexista és nőgyűlölő hozzáállás a társadalom minden szintjéről sugárzik – még az intézményekből is” – mutatott rá Janković.
Szerinte nemcsak a tolerancia kultúráját kell ápolni, hanem az emberi jogok kultúráját is – annak megértését, hogy senkinek sem kötelessége bármit is eltűrni és hallgatni.
A nő azzal, hogy elviseli a pénzügyi erőszakot – hangsúlyozta –, „talán csak egy másik erőszakformát, mégpedig a fizikai bántalmazást próbálja megelőzni”.
„Ha beleegyezik abba, hogy odaadja a pénzét, és ne úgy költse el, ahogy ő maga nem szeretné – akkor megmenekül. Mert ellenkező esetben jelentősen megnő a fizikai erőszak kockázata” – mondta.
A volt egyenlőségi biztos emlékeztetett arra, hogy a legidősebb korosztályon belül a nők aránya 57 százalék.
„El tudjuk-e képzelni, hogyan nézne ki a társadalmunk és a gazdaságunk, ha ezek a nők egyszerűen abbahagynák a hozzájárulásukat a különböző szerepeikben? Úgy vélem, munkájukat sem nem ismerjük el, sem nem értjük meg. Ők egyszerre gondozók, anyák, háziasszonyok, és végzik a legtöbb nem fizetett munkát. Az ő életük múlik el, de munkájukat senki nem látja, senki nem értékeli. Ha egyik napról a másikra felhagynának ezzel, elképzelni sem tudom, hogyan nézne ki a gazdaságunk – sem falun, sem városon. Falun az ő munkájuk még kevésbé van elismerve” – mutatott rá Janković.
Kevesebb a gyilkosság, de egyre több idős nő az áldozat
Miodrag Pantović, a nők elleni erőszak megelőzésével, a nemek közötti egyenlőséggel, valamint a nők gazdasági és politikai megerősítésével megbízott miniszter kabinetfőnöke elmondta, hogy 2024-ben a 18 meggyilkolt nő közül tíz volt 65 év feletti.
Bár az összes gyilkosság száma az elmúlt években csökken, az idősekre vonatkozó trend – mint mondta – aggasztó.
„Noha Szerbiában drasztikusan csökken az összesített emberölések száma, az idősebb emberek, különösen a nők aránya az áldozatok között emelkedik. 2010 óta az idősebb nők aránya a meggyilkolt nők között nagyjából 30 százalék körül mozgott, de 2024-ben a 18 meggyilkolt nő közül 10 volt 65 évnél idősebb – ez 56 százalék.”
A férfi áldozatokról szólva hozzátette: a 37 meggyilkolt férfi közül 13 volt 65 évnél idősebb, ami a meggyilkolt férfiak körülbelül 35 százaléka.
„2024-ben az összes meggyilkolt személy 42 százaléka volt 65 év feletti” – mutatott rá Pantović.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
