A biztonságosabb vegyi anyagokért dolgozó szerbiai ALHem és a csehországi Arnika szervezetek közzétették legújabb, „Egy korty, amely nehezebben esik” című jelentésüket a kerámiabögrék összetételének vizsgálatáról. Az eredmények „a Szerbia piacán elérhető kerámiabögrékből történő ólom- és kadmium-migráció túlzott mértékére” utalnak – közölte az ALHem.
Az eKapija portál azt írja, hogy az eredmények szerint a 30 vizsgált bögre közül öt, azaz 17 százalék, nem felelt meg az érvényben lévő, forgalomba hozható általános használati tárgyak egészségügyi megfelelőségéről szóló rendelet előírásainak. A közlemény szerint ezek a megállapítások aggodalomra adnak okot a fogyasztók biztonságát illetően, és rámutatnak a fokozott hatósági ellenőrzés szükségességére.
Pontosították, hogy két mintában az ólom- és kadmium-migráció is engedélyezhetetlen értéket mutatott, két másikban csak az ólom, egyben pedig csak a kadmium haladta meg a határértéket. Rámutattak arra is, hogy több esetben az ólom migrációja a megengedett maximális érték többszöröse, akár tízszerese volt. Az ólom és a kadmium elsősorban a kerámiatárgyak színezésére és díszítésére használt pigmentekből származik.
A kerámiabögréket különböző típusú boltokban vásárolták: széles választékkal rendelkező üzletekben, lakásfelszerelési szaküzletekben, könyvesboltokban, szuvenírboltokban, kínai üzletekben, egy kézműves műhelyben, valamint népszerű online platformokról és Instagram-kereskedők profiljáról. A laboratóriumi vizsgálatokat az Dr. Milan Jovanović Batu Közegészségügyi Intézet végezte 2025 augusztusa és szeptembere között, akkreditált módszerrel.
„Mivel a kerámiabögrék élelmiszerekkel érintkező tárgyak, amelyeknél régóta ismert az ólom- és kadmium-migráció kockázata, a gyártók igyekeznek fejleszteni technológiáikat: további mázréteg felvitelével védőgátként, illetve ólmot vagy kadmiumot nem tartalmazó pigmentek használatával, hogy megfeleljenek a biztonsági követelményeknek, és elkerüljék a pénzügyi veszteségeket, a hírnévromlást és a fogyasztói bizalom csökkenését” – hangsúlyozta Gordana Vraštanović Pavićević, egészségügyi kémiai szakértő és a jelentés egyik szerzője.
Hozzátette azonban, hogy a szerb piacon továbbra is találhatók olyan kerámiabögrék, amelyek nem felelnek meg az előírásoknak, ami komoly problémát jelent az ólom és a kadmium magas toxicitása miatt. A vizsgálat eredményei gyors intézményi reakciót tesznek szükségessé.
Az ALHem 12 civil szervezet támogatásával kezdeményezést nyújtott be az illetékes egészségügyi felügyelethez és az Egészségügyi Minisztériumhoz a nem biztonságos bögrék visszavonása, a fogyasztóktól való visszahívása és a termékeknek a NEPRO gyorsriasztási rendszerbe való bevezetése érdekében, hogy az információk nyilvánosan elérhetők legyenek a szerbiai állampolgárok számára.
Emlékeztetnek, hogy az Egészségügyi Világszervezet az ólmot és a kadmiumot toxicitásuk miatt a közegészségre a világon legnagyobb veszélyt jelentő tíz vegyi anyag közé sorolta. Ez kiemeli a gyors reagálás szükségességét, amikor a mindennapi fogyasztási cikkekben túllépik az engedélyezett koncentrációt.
Szerbiában az élelmiszerekkel érintkező anyagokat és tárgyakat a közhasználati cikkekről szóló törvény és az azok egészségügyi megfelelőségéről szóló rendelet szabályozza.
A rendeletet utoljára 1989-ben módosították azokra a részekre vonatkozóan, amelyek az edényeket és az élelmiszer-csomagolást érintik, jóllehet azóta jelentős tudományos és technológiai fejlődés történt.
Az ALHem programmenedzsere és a jelentés társszerzője, Jasminka Ranđelović hangsúlyozta, hogy sürgősen el kell fogadni az új rendeletet az élelmiszerrel érintkező anyagokról és tárgyakról. A szervezet ezért nyújtotta be kezdeményezését az Egészségügyi Minisztériumnak a szabályozás gyorsított elfogadására.
Hozzátette, hogy az új előírásnak összhangban kell lennie az EU szabályozásával, tudományos elveken, európai és szerb szabványokon és ajánlásokon kell alapulnia, a szerbiai lakosság és a környezet védelme érdekében.
„Ha nincs korszerű rendelet, annak időszerű frissítése, valamint a termékcsoport rendszeres felügyelete, továbbra is ugyanazokkal a problémákkal fogunk szembesülni: elavult határértékekkel, nem egységes vizsgálati módszerekkel, az új anyagok és bizonyos veszélyes anyagok szabályozásának hiányával, és ami a legaggasztóbb, a mindennap használt termékek elégtelen biztonságával” – figyelmeztetett Ranđelović.
Rámutattak arra is, hogy komoly kihívást jelent az online kereskedelem, például a platformokon keresztüli vásárlás, ahol nincs importőr, és a terméket közvetlenül a fogyasztó kapja meg, illetve a közösségi hálózatokon – leggyakrabban Instagramon – történő vásárlás, amely globális szinten, az EU-ban és a hazai piacon is egyre nagyobb problémát jelent.
Az ilyen módon értékesített termékek megkerülik a jogszabályban előírt ellenőrzést, és gyakran nem biztonságos termékek értékesítésének csatornái, ezért különös figyelmet igényelnek az illetékes hatóságoktól.
A lakosságnak azt javasolják, hogy kerülje azokat a kerámiabögréket, amelyeket különösen erős színekkel díszítettek a belső felületen, illetve a külső felület pereméig, továbbá ne használjanak sérült vagy néhány mosás után elszíneződött bögréket.
A kutatás az „Ifjúság oktatása egy ökológiailag felelős Szerbiáért” című projekt keretében valósult meg, a Cseh Köztársaság Külügyminisztériumának pénzügyi támogatásával.
Az ALHem és az Arnika mellett a projektben részt vett a niši Protecta és az óbecsei BUM ifjúsági szervezet, valamint érdeklődő fiatal aktivisták, akik részt vettek az oktatásban, a mintavételben és a kezdeményezés benyújtásában az illetékes intézmény felé.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
