A kőolajipari vállalat körüli kialakult igencsak átláthatatlan helyzet miatt az ország már most kénytelen gazdasági következményekkel szembenézni, és ezek a negatív hatások sokkal súlyosabbak is lehetnek, ha ez a probléma nem oldódik meg januárban, nyilatkozta Saša Đogović.
A közgazdász Biznis.rs-nek elmondta, hogy a gazdasági következmények a dinár árfolyamán keresztül is látszanak, ugyanis folyamatosan nő a deviza iránti kereslet, amelyre azért van szükség, hogy ki lehessen fizetni a pótlólagosan behozott mennyiségű kőolajszármazékokat. Ehhez pedig bizonyos pszichózis is társul a lakosság körében, ami további nyomást gyakorol a dinárra.
„Emiatt nyomás nehezedik a devizatartalékokra, mivel a Szerb Nemzeti Banknak (NBS) közvetlen beavatkozásokra van szüksége ahhoz, hogy enyhítse ezeket a leértékelődési nyomásokat és az árfolyamot érintő nagyobb sokkokat, ami az inflációra is hatással van” – magyarázta Đogović.
Az elmúlt tíz napban kisebb volt a devizakínálat a pénzváltókban, ami enyhe növekedést okozott az eladási árfolyamban. A Szerb Nemzeti Bank közölte, hogy a szabályok módosításával további könnyítést vezetett be a bankok által a hivatalos pénzváltóknak történő készpénzellátás folyamatában és csatornáiban.
A központi bank ugyanakkor azt is bejelentette, hogy a devizapiac teljesen stabil, és a bankok, illetve a pénzváltók elegendő mennyiségű valutával rendelkeznek a szerbiai piac igényeinek kielégítéséhez.
A központi bank tavaly szeptember óta nem változtatott a referencia kamatlábon. Mindeközben októberben az inflációs nyomás enyhült, főként a kiskereskedelmi árrések korlátozásáról szóló rendelet hatására, így a fogyasztói árak éves növekedése 2,8 százalékot tett ki. Időközben azonban a kőolajipari vállalattal kapcsolatos helyzet tovább bonyolódott, ami új inflációs és árfolyamnyomást eredményezett.
Đogović úgy véli, hogy a monetáris politika alakítói mindenképp megvárják a kőolajipari vállalattal kapcsolatos helyzet rendeződését – amelyet január közepére jeleztek előre –, és szerinte túl nagy kockázatot jelentene az ország gazdasága számára, ha akkor valamilyen okból mégsem születne megoldás.
„Arra számítok, hogy a referencia kamatláb ezen a szinten marad, mert úgy gondolom, január folyamán megoldás születik. Rövid távon, egy-két hónapig szenvedni fogunk a negatív gazdasági következményektől, és utána ez valóban olyan helyzetté fajulna, amikor az állam elveszítené az irányítást a gazdasági folyamatok felett” – értékelte a közgazdász.
Az üzemanyagok jövedéki adójával kapcsolatban Đogović nem számít arra, hogy az állam csökkentené azt a beszerzési költségek növekedése miatt esetlegesen kialakuló áremelkedésre válaszul. Ennek oka, hogy az államnak biztosítania kell a költségvetés megfelelő feltöltését a befejezésre váró nagyberuházások – elsősorban az Expo – miatt.
Azt sem gondolja, hogy az állam lemondana az év eleji rendszeres jövedékiadó-kiigazításról, amely legalább részben mérsékelhetné az üzemanyagok árát.
Nemrégiben Petar Stanojević professzor a Biznis.rs-nek elmondta, hogy rendkívüli helyzetekben az állam akár 20 százalékkal is csökkentheti az üzemanyagok jövedéki adóját – ahogy azt 2022-ben is tette –, de kérdéses, hogy van-e ehhez elegendő fiskális mozgástér.
„Őszintén szólva össze kellene vetni a tavalyi és az idei évre tervezett jövedékiadó-bevételeket. Ebből kiderülne, hogy számolnak-e a jövedéki adó növelésével a kiskereskedelmi árak emelkedése alapján, amire a törvény lehetőséget ad” – magyarázta Stanojević.
Milan Rakić, a magántulajdonú benzinkutak tulajdonosait tömörítő egyesület elnöke a héten kijelentette, hogy Szerbiában mintegy ezer magánkézben lévő benzinkút képes gond nélkül biztosítani a kőolajszármazékok ellátását, és ehhez elegendő szállítóeszköz és raktárkapacitás áll rendelkezésre. Azt is hozzátette, hogy nincs ok az üzemanyag drágulására.
„Az árnak nem lenne szabad növekednie, mivel az árképzési képletben a szállítási költségeket már így is túlságosan megemelték” – mondta Rakić.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
