Van-e euró? – kérdeztük pénteken reggel egy óbecsei pénzváltóban. A hölgy úgy nézett ránk, mintha illetlenséget kérdeztünk volna. Persze, hogy van, csak pár napig felesleges pánik uralkodott. A következő helyen már árnyaltabb volt a válasz: addig van, amíg el nem adják mind. A harmadik helyen már magyarázatot is kaptunk a helyzetre.
– A váltóirodák annyi eurót vehetnek, amennyit csak akarnak a Szerb Nemzeti Banktól. Azt viszont nem mondják el a nyilvánosságnak, hogy ugyanazt a mennyiségű valutát nekünk egy hét múlva vissza kell adnunk. A váltók ezért azt a pénzt adják el, amit megvesznek a polgároktól. Megnövekedett a kereslet, nekem várólistán százezer eurónyi igényem van az ügyfelektől, de mikor szednék én be ennyi eurót? A nép veszi ki a bankokból a devizát és a dinárt is, mert ha a Szerb Nemzeti Bank megkapja a másodlagos szankciókat, akkor minden le lesz blokkolva, az katasztrófa lesz – mondta a váltó tulajdonosa.
A pénzváltók december 11-én kapták az értesítést, miszerint mától (december 12.) nem egy hét, hanem 30 nap alatt kell visszaadni a Szerb Nemzeti Banknak az igényelt eurót – a váltó tulajdonosa szerint ez semmit nem változtat a helyzetükön.
Pénteken ebben a pénzváltóban 116,50 volt az euró vételi és 118,80 az eladási ára, de egyes helyeken már napokkal korábban is 120 dinárért árulták ezt a valutát.
Szabadkán is nagyobb az euró iránti kereslet
A szabadkai pénzváltókban is megfigyelhető a tendencia, hogy az emberek több eurót vásárolnak, mint korábban, viszont a meglévő valutájukat nem váltják át dinárra, vagyis kevesebben adnak el, mint vesznek, így több pénzváltóban is az a tapasztalat, hogy a meglévő eurómennyiség nem tudja kiszolgálni a jelenlegi piaci igényeket, így előfordul, hogy délutánra már nincs eladó valutájuk.
Hogy mi lehet ennek a hátterében, arról nem tudtak vagy nem kívántak nyilatkozni, volt olyan pénzváltós, aki csak annyit fűzött hozzá, nem érti mi ez a pánikhangulat, az év más időszakában is előfordult már, hogy az euró iránti kereslet megnövekedett és akkor is ugyanez a probléma állt fenn egy kis ideig, majd újra normalizálódott a helyzet.
Nagyobb mennyiségű euró vásárlása esetén, amennyiben a pénzváltóban nem áll rendelkezésre elegendő összeg, várólistákra teszik a vevőket, de ez sem újdonság, állította az egyik pénzváltó iroda tulajdonosa, de megítélése szerint a valutapiacon semmi olyan nem történik, ami pánikra adna okot, egyszerűen az országban most ilyen a helyzet.
Hogy alakulhat az árfolyam?
Ismail Musabegović, a belgrádi Bankakadémia professzora szerint a váltók szabott keretek között alakíthatják ki a saját árfolyamukat: a Szerb Nemzeti Bank középárfolyamától 1,25 százalékban térhetnek el, ezen felül 1 százalékos kezelési költséget számolhatnak el – ez azt jelenti, hogy a 120-as árfolyam még ezen a törvényes kereten belül van. A bankok viszont maguk határozzák meg az árfolyamot, ami általában kedvezőtlenebb, mint a váltóké.
A szakértő a Szerbiai RTV műsorában arról is beszélt, hogy a hitelek törlesztőrészletét nem befolyásolja a váltók árfolyama, az csak a Szerb Nemzeti Bank középárfolyamától és az euribortól fog.
Musabegović szerint a mintegy 29 milliárd eurós devizatartalékkal nem fog kialakulni feketepiac, mert az oszcilláció kicsi. Egyébként a tapasztalatok szerint az év végén mindig nagyobb a kereslet a devizák iránt, a szankciók pedig nem lesznek hatással az árfolyamra – tette hozzá.
A Blic Biznis arról írt: a hatalom nem adott pontos tájékoztatást arról, hogy kit érintenének az esetleges másodlagos szankciók, a teljes pénzügyi leállásról szóló bombasztikus hírek pedig pánikot váltottak ki a lakosság körében: az emberek devizát akarnak vásárolni, sőt olyanok is vannak, akik a megtakarításaikat kiveszik a bankokból.
Vladimir Vasić pénzügyi szakember szerint pár napon belül le fog csillapodni a helyzet.
„Az eurónak fizikailag meg kell érkeznie az országba, mert a legtöbbször külföldön van. Ez a folyamat pár napig tart, ez az egyetlen oka az időszakos hiánynak. Az átmenetileg megnövekedett árfolyam is a hirtelen megnőtt kereslet következménye, és gyorsan vissza fog állni a normális kerékvágásba” – mondta a szakember.
Mit jelentenek a másodlagos szankciók?
A másodlagos szankciókkal azokat a feleket (bankokat, vállalatokat vagy államokat) büntetik, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a szankciókkal sújtott vállalatokkal – ez esetben a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal (NIS).
Veljko Mijušković, a belgrádi Közgazdasági Kar professzora szerint a polgárok és a gazdaság nem lennének ennek a közvetlen elszenvedői, de közvetett módon azt tapasztalhatnák, hogy lelassulnak egyes banki eljárások, szigorúbbak az ellenőrzések és nagyobb az adminisztráció bizonyos tranzakcióknál, de a hitelezés, a kártyaforgalom, a megtakarítások, a mindennapos banki szolgáltatások továbbra is normálisan működnének.
A Szerb Nemzeti Bankot a Szerbiai Kőolajipari Vállalattal való kapcsolata miatt esetlegesen sújtó másodlagos szankciók zavart keltenének a bankszektorban, többek között korlátozás lépne életbe a külföldre történő fizetésekben, de a külföldön lévő deviza- és aranytartalékokhoz való hozzáférésekben is – erről is beszélt a köztévében Mijušković.
„Ez megnövelné Szerbia országkockázati besorolását és ronthatja az ország hitelminősítésé – a láncreakció negatívan hatna a bankszektorra. A hazai és külföldi pénzügyek egyensúlyának a megbomlása számos gondot eredményezne az állami intézményeknél és önkormányzatoknál is” – tette hozzá a professzor, aki szerint a devizatartalékokhoz való korlátozott hozzáférés erős nyomást jelentene a dinárra is.
A kereskedelmi bankok esetében a szankciók elsősorban a kártyás fizetéseket érintenék, de Mijušković szerint kicsi a valószínűsége annak, hogy a legrosszabb forgatókönyv valósul meg, mert az állam stratégiai döntést fog hozni.
Azt azért hozzátette: biztató, hogy a polgárok bankbetétjei 50 ezer euróig biztosítva vannak a Betétbiztosítási Ügynökség által, ami lefedi az ügyfelek 99 százalékát.
Illusztráció (Fotó: Pixabay)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
