– Stratégiai szempontból az lenne a legjobb Szerbia számára, ha a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) az állam száz százalékos tulajdonába kerülne, azonban kérdéses, hogy az állam képes lenne-e sikeresen irányítani egy ilyen céget – jelentette ki Vladimir Vasić pénzügyi tanácsadó.
„Ha a NIS visszakerülne az állam tulajdonába, Szerbia regionális vezetőként pozicionálhatná magát az energiahordozók piacán. Az energia mozgatja a világunkat. Az energiát még mindig 80-90 százalékban kőolajból vagy gázból nyerjük ki. A megújuló energiaforrások nem jelentősek a piacon – Vasić, aki azt is kiemelte: az államnak elővigyázatosnak kellene lennie az esetleges másodlagos szankciókat illetően, azoknak ugyanis éppen olyan súlyos következményeik lehetnek, mint az elsődleges büntetőintézkedéseknek.
„Mi most abban a helyzetben vagyunk, hogy ha folytatjuk a NIS támogatását, olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy másodlagos szankciókkal sújtják az országot. Ez nagyon komoly veszély. A szerbiai jegybank nem a mi számláinkon tartja a devizatartalékait, hanem uniós csúcsintézményekben. Ezek az intézmények bármikor mondhatják, hogy ha Szerbia együttműködik a NIS-szel, akkor elvágja a hozzáférést ezen tartalékokhoz. A tartalékok azért vannak, hogy használjuk azokat, amikor arra szükségünk van” – emlékeztetett Vasić.
A pénzügyi tanácsadó emlékeztetett, hogy Oroszország devizatartalékai a szankciók következtében az állam határain kívül maradtak. Hozzátette: ha Szerbiával szemben bevezetnék a másodlagos szankciókat, az a pénzforgalom egészére hatással lenne, a számlák zárolását eredményezné. Ugyanakkor a szakember kifejezte meggyőződését, hogy ez nem következik be.
A NIS piaci ára kapcsán Vasić elmondta: az elsősorban a potenciális vevő nézőpontjától függ. „Például egy pohár víz valakinek értéktelen, de annak, aki nagyon szomjas, rendkívül értékessé válhat” – próbálta magyarázni a helyzetet.
„Az állam nem válhat a NIS 100 százalékos tulajdonosává, mert a részvények mintegy 14 százaléka természetes és jogi személyek tulajdona” – emlékeztetett Nebojša Obrknežev kőolaj- és gázipari mérnök, aki szerint ha sürgősen nem születik megoldás, a szerb költségvetés, a foglalkoztatottság és az energiaügyi biztonság is komoly következményeket szenvedhet el, hiszen a cég 13 770 embert foglalkoztat, ügyvitele közvetlen hatással van az állam bevételeire a jövedéki adó és az általános forgalmi adó révén.
A szankciók hatással lehetnek a NIS dolgozóira: a pancsovai kőolajfinomító szakszervezetei már a menedzsmenthez fordultak, hogy megtudják, mi lesz a dolgozók bónuszainak kifizetésével, illetve lépéseket tettek afelé, hogy moratóriumot biztosítsanak a NIS alkalmazottainak arra, hogy befagyasszák hiteltörlesztésüket, tudatta a 021.rs portál.
