A vetés befejeződött, az idei mezőgazdasági idényt pedig az elmúlt tíz év egyik legnehezebbjeként értékelték. A búza idei vetésében mindössze 350 ezer hektáron használtak szertifikált, vagyis tanúsítvánnyel rendelkező vetőmagot.
Žarko Galetin agrogazdasági elemző a Szerbiai Rádió és Televíziónak nyilatkozva elmondta: nem a búza mennyiségével lesz gond, hanem a minőségével, mivel a gazdák „padláson tárolt vetőmagot” használtak, emiatt pedig a pékáruk minősége is kérdéses lesz.
Az időjárási körülmények is fejfájást okoznak a szántóföldi termelőknek, mivel nincs hó, amely a búza számára elengedhetetlen lenne. A termelőket továbbá a piaci árak bizonytalansága is aggasztja.
Žarko Galetin az RTS Reggeli műsorának vendégeként elmondta, hogy a búzának leginkább a hótakaró tenne jót, mert megvédené az alacsony hőmérséklettől, és elegendő nedvességet biztosítana számára.
„A területek felét nem tanúsított vetőmaggal vetették be, ami hatással lesz a termésre, de ami még fontosabb, a búza minőségére is. A belföldi szükségletek kielégítésével nem lesz gond, mivel búzát körülbelül 620 ezer hektáron vetettek, és normális körülmények között akár kétszeres termésünk is lehet” – mondta Galetin.
A termőföld és a minőség feláldozása
Szavai szerint felmerül a termőföldhöz való viszony kérdése is, mivel a nem tanúsított vetőmag használatával 10–15 százalékkal alacsonyabb hozam érhető el, a termőterületeket „feláldozzák”, a minőség pedig gyengébb, kérdéses, és gyakran nem felel meg az emberi fogyasztás kritériumainak.
„A genetikusok azon dolgoznak, hogy minél több – jelenleg mintegy 70 – olyan fajtánk legyen, amelyek ellenállóbbak a különböző éghajlati viszonyokkal szemben. Ennek ellenére alapvető problémával küzdünk: tanúsított vetőmagot kellene vetnünk, nem pedig ‘padláson tárolt’ búzát. Irracionálisan és felelőtlenül használunk körülbelül 300 ezer hektár termőföldet” – hangsúlyozta Galetin.
Arra a kérdésre, hogy várható-e drágulás a pékiparban, Galetin azt mondta, ezt nem tartja valószínűnek, ugyanakkor figyelmeztetett arra, hogy a búza egyre inkább versenybe száll a kukoricával mint takarmány-összetevő, ahelyett hogy emberi fogyasztásra használnák.
„ Lesújtó, hogy a 21. században őseink módszereit alkalmazzuk, és padláson tárolt vetőmagot vetünk. Felmerül a hazai vetőmag-előállító cégek kapacitásának kérdése is: vajon a gazdák rákényszerültek-e a nem tanúsított vetőmag használatára” – emelte ki Galetin.
Milyen lesz a kenyér? (Fotó: Freepik)
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
