A fogyatékkal élő gyermekek szülei emlékeztetnek arra, hogy az ország jelenlegi elnöke 2013-ban tett ígérete még mindig nem teljesült, és hogy Szerbia már 16 éve figyelmen kívül hagyja az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményét, amelyet a parlament elfogadott. Ahelyett, hogy már rég elfogadták volna a törvényt és azt alkalmaznák, Aleksandar Vučić szerb elnök a Szerbiai Rádió és Televíziónak adott interjújában arról beszélt, hogy ő leginkább az ingyenélőktől és a visszaélésektől tart.

Annak ellenére, hogy Aleksandar Vučić még 2013-ban ígérte, hogy amint Szerbia elnöke lesz, elsőként fogja elfogadtatni a szülő-gondozói törvényt, ez nem történt meg.

Az utóbbi napokban, amikor a témában kérdezték, Vučić ismét megígérte a törvény elfogadását, de egy szóval sem vállalta saját felelősségét. Ehelyett az derült ki, hogy nem ismeri az állam vállalt kötelezettségeit, és a köztelevíziónak adott interjújában a fő problémának a pénzt és azokat az embereket nevezte, akik „ingyenélők”.

„Nagyon figyelmesen áttekintettem minden kérelmet. Elvettük-e a jogaikat, és voltak-e jogaik 2012 előtt? Nem, nem voltak” – mondta Vučić a közszolgálati televízióban.

Bejelentette, hogy – a saját hatáskörén kívül – tárgyalni fog a miniszterelnökkel és a miniszterrel.

A zentai önkormányzat fontosnak tartja, de (egyelőre) nem foglalkozik a szülő-gondozó problémával

„Van bizonyos számú személy, 1 800, ez évente mintegy 15–30 millió eurót jelent. Tudjuk, hogy a számuk növekedne. Ezt korlátozni kell, mert rengeteg visszaélés történhet. Csak el kell magyaráznom az embereknek, mi az állam, senki sem tudja jobban nálam. Leghosszabb ideje vagyok hatalmon, ezért a legjobban ismerem a kasszát, hogy működik” – mondta Aleksandar Vučić.

Jelena Miljković, egy 16 éves fogyatékos gyermek édesanyja, szerint nem igaz az az állítás, hogy az állam semmit sem vont meg a szülőktől és a gyermekektől.

„Emlékeztetném az elnököt, hogy 2009 júniusában a parlamentünk ratifikálta az ENSZ Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményét, valamint az opcionális protokollt. Ez az egyezmény előírja, hogy a fogyatékos emberek és családjaik, többek között, méltóságteljes élethez jussanak. Ennek a nemzetközi jogszabálynak a megsértése 16,5 éve tart” – mondta Miljković.

„Mivel adótanácsadó vagyok, elmondhatom, hogy ilyen például a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény. Amikor cégekről vagy gazdag emberekről van szó, az azonnal vagy a következő évben életbe lép, míg a mi esetünkben 16,5 éve nem alkalmazzák az egyezményt” – hangsúlyozta Miljković.

Az elnök „ingyenélők”-től való félelmével kapcsolatos kijelentését a fordított pszichológia klasszikus példájának nevezte, ahol az elnök másokat vádol visszaélésekkel.

„Nem tudom, honnan veszi ezeket a számokat, amikor nekünk nincs nyilvántartásunk. Bár a nyilvántartáshoz szükséges törvényt 7–8 éve elfogadták, ez ismét egy olyan törvényi kötelezettség, amit nem tartanak be. Becslések szerint Szerbiában mintegy 60 000 autizmussal élő személy van. Nem mindannyian jogosultak támogatásra, de egy részük biztosan” – mondta Miljković.

A szülők követelései:

Valamennyi, a fogyatékos személyekkel kapcsolatos munkacsoport összetételének és kritériumainak közzététele;

A szülő-gondozói törvény sürgős parlamenti benyújtása, amelyet a szülők a minisztérium nyilvános felhívását követően maguk készítettek el;

Valódi támogatás és kezelések minden szülő és gyermek számára, diszkrimináció és feltételek nélkül;

Az adott szóhoz való felelősség, legalább a parlamentben tett állami ígéret esetében;

Betegszabadság idején történő elbocsátás tilalma.

Miljković arra szólította fel az elnököt, hogy menjen el bármelyik szülőhöz egy napra, „hogy lássa, milyen az életünk”. Elmondta, hogy ismert olyan esetet, amikor egy személy betegszabadságot vett igénybe gyermekápolásra, és a munkáltató a szabadság lejártakor azonnal felbontotta a munkaszerződését.

„Teljesen védtelenek vagyunk, és nem akarom tovább nézni az ilyen bánásmódot velünk, az ország polgáraival szemben” – zárta Miljković.

Bojan Soldo, egy másik szülő, rámutatott, hogy az „ingyenélők” problémája akkor lenne releváns, ha az állam 1 000–2 000 eurót biztosítana szülőnként, bár „tudjuk, hogy ennyit nem fog adni”. Soldo az N1 portálnak elmondta, hogy a lényeg az, hogy minden másra van pénz, erre pedig nincs.

„A szociálpolitika és a törvények nem lehetnek a napi politika rabjai. Mindannyiunknak jobb lenne, ha ez szabályozott lenne. Rengeteg házasság megmaradna, a családok anyagilag stabilabbak lennének, sok minden változna” – mondta. Hozzátette, hogy az állam nem akar erről beszélni.

„Amikor eljönne az idő, biztosan szükség lenne legalább fél év finom egyeztetésre a szülőkkel és a szakemberekkel, nem pedig populista módon. A törvényt Montenegróban és Horvátországban elfogadták, nem nehéz lenne lemásolni” – mondta.

Soldo kiemelte egy paradoxont: ha ő és felesége feladnák a gyermek nevelését, az állam ugyanazt a gyermeket egy másik családnak adná és fizetne is, miközben a szülők nem részesülnének ugyanolyan támogatásban. Elmondta, hogy szándékosan nem ment el a kormány előtti tüntetésre, mert nem tudta, hogyan viselkedne.

„Az emberekből a legrosszabbat hozzák ki. Többször nem tudták garantálni a fogyatékos gyermekek szüleinek biztonságát. A szociálpolitika tükrözi, milyen a társadalom. Ha rendben van, akkor minden oké. Sajnos nálunk nincs rendben, és a különleges igényű emberek száma nő” – zárta Soldo.


Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!

A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:

  • a felugró reklámok,
  • az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
  • a mellégépelések.

A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.

Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!

U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!