A Német Nemzetközi Együttműködési Szervezet (GIZ) és a szerbiai intézmények szakértői „A fenntartható öregedés modellje 2070-ig” címmel végeztek egy kutatást Szerbiában, ebből az derül ki, hogy milyen nyugdíjrendszer várhat azokra, akik ma 20 évesek. Nikola Altiparmakov (Pénzügyi Tanács) szerint bebizonyosodott, hogy Szerbiának fenntartható és stabil nyugdíjrendszere van, aminek köszönhetően a nyugdíjasok a jövőben is számíthatnak a vásárlóerő reális növekedésére.
Altiparmakov szerint a nyugdíjrendszert nem terhelik semmilyen felhalmozódott problémák, a 2003-as, majd a 2014-es és 2019-es reformoknak köszönhetően, a svájci indexálás visszatérésével egy pénzügyileg stabil rendszer épült ki.
Az elemzés arra jutott, hogy 2041-ig minden negyedik lakos 65 év feletti lesz.
„Az elöregedés pénzügyi nyomást jelent a nyugdíjrendszerre, de ebben Szerbia nem jelent kivételt, minden európai országban ez a helyzet. Egyes országok, például Németország megfelelő módon felkészült erre pénzügyi stabilitást biztosító reformokkal, és ezt mi is elmondhatjuk magunkról” – tette hozzá.
Az öregségi nyugdíjasok számát tekintve jelentős változások nem várhatók, de kevesebb rokkantsági és családi nyugdíjassal számolnak, mert egyrészt kevesebb lesz a visszaélés, másrészt egyre több nő szerez nyugdíjjogosultságot, ezért nem lesz szüksége családi nyugdíjra.
„Az elemzés kimutatta, hogy a reformoknak köszönhetően az elkövetkező 20-25 évben tartani tudjuk az átlagfizetés és nyugdíj közötti 40 százalékot meghaladó arányt. 2050 körül fog ez egy kicsit csökkenni úgy 38-39 százalékra” – közölte Altiparmakov.
Az egyik lehetőség a nyugdíjkorhatár fokozatos növelése, ami az elkövetkező évtizedekben évente egy hónap lenne, a másik lehetőség pedig a magánnyugdíjpénztárak jelentősebb szerepe. Az elemzés szerint az állami nyugdíjrendszer elvégezte a feladatát, de a csaknem 20 éve bevezetett magánnyugdíjpénztárak nem tették meg ugyanezt.
Szerbiában jelenleg a férfiak 65, a nők január elsejétől 64 évesen mehetnek öregségi nyugdíjba, de ez 2032-ig egyenlő lesz mindkét nem esetében.
„Jelenleg a polgároknak nem érdekük az, hogy 65 év után vonuljanak nyugdíjba, jobban megéri nekik a nyugdíj mellett dolgozni. El kellene gondolkodni azon, hogy megjutalmazzák azokat, akik 65 év felett mennek nyugdíjba ugyanúgy, ahogy azok levonást kapnak, akik 65 éves koruk előtt teszik meg ezt. Ha valaki 65 év felett lesz nyugdíjas, 4-5 százalékkal nagyobb nyugdíjat kaphatna minden évre – mondta Altiparmakov.
Ahogy a többi európai országban, úgy az elkövetkező évtizedekben Szerbiában is megfontolandó szerinte az, hogy a 65 éves korhatár fokozatosan 66 vagy 67 évre emelkedjen.
Fotó: Pixabay
–––––––––––––––––––––––––––––––
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
u.i.: Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
