Radoš Đurović, a Menekültek Védelméért és Segítéséért Központ elnöke a Migránsok Nemzetközi Napja alkalmából arról beszélt, hogy Szerbiában mindig legalább 700–1000 ember tartózkodik illegálisan, és az idei évben legalább 35.000 ember lépett be vagy haladt át az országon. A csempészek kezében lévő migránsok gyakran ki vannak téve erőszaknak és kizsákmányolásnak, és nem tudják jelenteni a visszaéléseket.
Đurović szerint a menedékkérők 2025-ben is hosszú és bonyolult eljárásokkal találkoznak, a kérelmek benyújtása az első fokon gyakran egy évnél is tovább tarthat. Az év elejétől november végéig Szerbiában 597 személy kért menedéket, 122 kérelmet nyújtottak be, és mindössze hét menedékjogot ítéltek meg.
Az ukrán és orosz menekültek helyzete némileg eltérő: ők jogszerűen tartózkodnak az országban, könnyebben boldogulnak, és a nyelvi, kulturális hasonlóság segíti őket. Október végéig 1127 ukrán állampolgár kapott humanitárius védelmet, Szerbiában pedig becslések szerint több mint 40.000 orosz és több mint 6000 ukrán él.
A külföldi munkavállalók Szerbiába érkezve szintén kockázatokkal szembesülnek: sokan jogtalanul vesztik el útlevelüket, alacsonyabb bért kapnak, vagy túlóráztatják őket. A munkáltatók gyakran csoportosan szállásolják el őket, ami feszültséget kelt a helyi lakosságban. Đurović szerint az illegális migráció és a szabályozatlan munkaerő-beáramlás frusztrációt okoz a munkáltatóknak, növeli a kizsákmányolás kockázatát, és nehezíti a társadalmi integrációt.
A szakember hangsúlyozta, hogy Szerbia számára fontos lenne hatékonyabb befogadási és integrációs mechanizmusokat kialakítani, különösen a hosszú távon maradó ukrán menekültek és a legális külföldi munkavállalók esetében. Hozzátette, hogy más régiós országok, például Horvátország és Montenegró példája mutathatja, hogyan lehet hosszabb távon befogadni a menekülteket és segíteni a társadalmi integrációjukat.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
