Az Európai Unió minden egyes lakosának átlagosan évi 5 eurót és 29 eurocentet kellene fizetnie hét éven keresztül a Nyugat-Balkán EU-integrációjáért, írja a Beta. Ez derül ki a Konrad Adenauer Alapítvány (KAS) és a Európai Politikai Központ (CEP) kutatásából.
Az EU Nyugat-Balkánra történő bővítésének költségeit és hasznát vizsgáló tanulmányt hétfőn mutatták be a Belgrádi Európai Házban. A kutatás szerint a régió országainak csatlakozása gazdaságilag kifizetődő mind a Nyugat-Balkán, mind az Európai Unió számára.
A CEP programmenedzsere, Strahinja Subotić az eredmények bemutatásakor elmondta, hogy ha a Nyugat-Balkán integrációjának 46,6 milliárd eurós költségét az EU lakosságára vetítik hét év alatt, akkor ez évente egy kávé és egy croissant árának felel meg fejenként.
Subotić hozzátette, hogy a kutatás célja az volt, hogy a költségeket a legfrissebb adatok alapján becsüljék meg, és ezek az összegek nem lennének minden évben azonosak, mivel az integrációs folyamat különböző szakaszokból áll.
Elmondta azt is, hogy az egyes uniós tagállamokra jutó teher átlagosan a bruttó nemzeti jövedelem 0,015 százaléka lenne. A nagyobb pénzügyi kapacitással rendelkező országok nagyobb részt vállalnának, míg a kisebb forrásokkal bírók kevesebbet fizetnének.
Subotić szerint több bővítési kör a Nyugat-Balkán felé tovább csökkenthetné az egy főre jutó költséget az EU-ban, körülbelül egy rövid eszpresszó árára. Hozzátette, hogy az EU már most is Szerbia legnagyobb befektetője és adományozója, és Szerbia számára az EU-tagság jelentős előnyökkel járna, miközben pénzügyi kötelezettségei nem lennének számottevőek.
A KAS szerbiai és montenegrói irodájának igazgatója, Jakov Devčić kiemelte: a kérdés nemcsak az, mennyibe kerül a Nyugat-Balkán csatlakozása, hanem az is, mennyibe kerülne az EU-nak, ha a régió nem válna az Unió részévé.
„Alapítványként számokra, tényekre és szilárd érvelési alapra volt szükségünk a politikai döntésekhez. A mi szemszögünkből a Nyugat-Balkán nem egy távoli térség, hanem a közvetlen szomszédságunk” – mondta Devčić.
Hozzátette, hogy a kutatás három fő célja az átláthatóság, az EU-bővítés költségeivel kapcsolatos mítoszok tisztázása és lebontása, valamint a perspektíva meghatározása volt, annak bemutatása, hogy „nem pusztán költségekről, hanem egész Európa számára kínálkozó lehetőségekről van szó”.
Devčić szerint a tanulmány „kiindulópont a vitákhoz és döntésekhez”, és jelezte, hogy a KAS jövőre minden uniós tagállamban bemutatja az elemzést.
Az EU szerbiai delegációvezető-helyettese, Plamena Halačeva úgy nyilatkozott, hogy a kutatás legfontosabb eredménye az aktuális narratíva demisztifikálása a Nyugat-Balkán EU-csatlakozásának költségeiről és hasznáról.
Elmondta, hogy az EU-bővítést jelenleg „minden eddiginél inkább geostratégiai szükségszerűségként” értelmezik.
„Sok uniós polgár fő aggodalma az, hogy a bővítés erősebbé vagy gyengébbé teszi-e az Európai Uniót” – mondta Halačeva, hozzátéve, hogy fontos hangsúlyozni: a jövőbeli tagállamok nemcsak forrásokat kapnak majd, hanem hozzá is járulnak az EU működéséhez, ezért a bővítés nem pusztán költség.
A Fiskális Tanács tagja, Nikola Altiparmakov rámutatott, hogy az a nettó évi hárommilliárd euró, amelyet Szerbia az EU-tól kapna, megegyezik az idei költségvetési hiánnyal. Ez azt jelentené, hogy Szerbia teljes hiánya és állami eladósodása az EU költségvetéséből finanszírozható lenne, ami jelentős változást hozna.
Hozzátette, hogy ez lehetővé tenné a közszolgáltatások és az életszínvonal érdemi javítását, és hogy a források több mint négyszeres növekedése egyértelműen érezhető lenne a polgárok mindennapi életében.
Altiparmakov elmondta, hogy a Fiskális Tanács az elmúlt években aggodalmát fejezte ki az államigazgatás kapacitásai miatt, mivel sok területen nem tudják megfizetni a szakembereket, ami kockázatot jelent az EU-csatlakozás szempontjából.
Szerinte Szerbia eddigi növekedési modellje, amely a mennyiségre, nem pedig a minőségre és a magasabb hozzáadott értékre épült, kimerült. A minőségalapú modellre való áttérés Altiparmakov szerint EU-tagságot igényel.
„Ez rajtunk múlik. Nem minden új EU-tagország használta ki egyformán ezt a lehetőséget. Mindig megmarad a hazai feladatunk is: el kell végeznünk sok mindent ahhoz, hogy jobban éljünk” – mondta.
Szerbia európai integrációért felelős minisztere, Nemanja Starović kijelentette, hogy „semmilyen kétség nincs” afelől, hogy a tanulmányban bemutatott adatok erős érvrendszert jelentenek mindazok számára, akik támogatják az EU bővítési folyamatát.
Elmondta, hogy az EU-ban még mindig érezhető a bővítési fáradtság, és hogy a tagállamokban a bővítéssel szembeni ellenállás nem mindig racionális.
„Amit megerősíthetek, az az, hogy Szerbia továbbra is erősen elkötelezett az EU-tagság mellett, és ezt saját nemzeti érdekének tekinti” – mondta Starović.
Hozzátette, hogy a jelenlegi eredmények egyike sem lenne lehetséges, ha Szerbia nem az európai úton haladna, és hogy az indirekt előnyök messze meghaladják azokat, amelyek pusztán számokban kifejezhetők.
Starović szerint az EU azzal, hogy a tagállamok konszenzushiánya miatt nem nyitotta meg a 3-as klasztert, „rossz üzenetet” küldött Szerbiának és polgárainak, amelyet Szerbia EU-csatlakozásának ellenzői kihasználnak.
Végezetül hangsúlyozta, hogy Szerbiát semmi nem akadályozza a reformok folytatásában, és az ország ezt meg is fogja tenni.
Itt az év ajánlata: te nyugodtabb, mi még jobbak leszünk!
A visszajelzések alapján három dolog idegesít a honlapon:
- a felugró reklámok,
- az, hogy nem tudod végigolvasni az előfizetőknek járó cikket,
- a mellégépelések.
A mi problémánk pedig az, hogy nem tudunk még több saját anyagot előállítani, mert a mintegy húsz önkormányzat nulla dinárt hagyott jóvá a beadványainkra, és a Magyar Nemzeti Tanács – a pártházból érkező, mondvacsinált okokra hivatkozva – évek óta nem javasolja támogatásra a pályázatainkat.
Segítsünk egymáson! Napi húsz dinárért (0,17 euró) legyél a Szabad Magyar Szó előfizetője, így megszabadulsz a felugró reklámoktól, elolvashatod a Plusz rovatban megjelenő cikkeket, és nem mellékesen ezzel is hozzájárulsz, hogy továbbra is a Szabad Magyar Szó legyen a legolvasottabb vajdasági magyar honlap és még több helyi témáról számoljunk be!
U. i. Ha kétszáznál több előfizetőnk lesz, bizisten, még egy olvasószerkesztő alkalmazását is megfontoljuk!
