Volt egy időszak a magyar sportsajtóban néhány évtizede, amikor a rádiós és tévés riporterek még azon is vitatkoztak, hogy „null-null” vagy „nulla-nulla” a helyes, de a korner ekkor már szöglet volt, az aut bedobás, stb. Vajdasági magyarként azt is megmosolygom, hogy a szerbek riporterei továbbra is futbalról beszélnek, holott a kézilabda rukometként szerepel szótárukban. A horvátok ebben következesebbek: ők a kézilabda (rukomet) mellett a focira a nogomet kifejezést használják. A korner sarokrúgás (udarac s ugla). Náluk. Globalizálódó világunkban nagyon elterjedtek az angol szavak a sportban is, így ebből a szempontból a rádiónál, televíziónál és sportlapoknál dolgozó riportereknek egyre nehezebb a feladatuk.
A sportnyelv magyarítása
Nálunk köztudott, hogy igencsak hanyagul, figyelmetlenül viszonyulunk anyanyelvünkhöz. Oroszlámosi barátaim előszeretettel utaznak haza, „Banatskora”, (Banatsko Aranđelovo) és az én földijeim is inkább „Ruszkóra” mennek, mint Kisoroszra (Rusko Selo). Vannak, persze, további példák is, de nem sorolnám őket.
Mivel a magyar sportnyelv immár meznek nevezi a dresszt, edzőnek a trénert, rajtnak a startot (ezt is sorolhatnánk), ideje az új keletű, főleg az angol nyelvből átvett kifejezések magyarításának is. Ennek érdekében fordult a budapesti Nemzeti Sportrádió a széles nyilvánossághoz a magyar nyelv napján. Aki nem tudná: 1844-ben november 13-án fogadták el a magyart államnyelvvé nyilvánító törvényt.
Az igényesség valahol állampolgári kötelesség is (akár ajánlás szintjén), így aki teheti, áldozzon valamennyi időt arra is, hogy szülei anyanyelvét megőrizze, esetleg megújítsa, magyarítsa – ha úgy tetszik. A magunk részéről ezért támogatjuk az arra illetékes magyar országos intézmények által istápolt kezdeményezést, amely a sportnyelv magyarítását tűzte ki célul. Mivel szinte naponta kerülnek új, eddig mifelénk ismeretlen sportágak a képernyőkre, a (főleg angol) kifejezések elterjedésével szemben jó lenne magyar szavakat használni. Ez nyilván nem csupán a nyelvészek feladata, bár lelombozhatta őket annak idején az a tény, hogy a „spray” helyett az általuk ajánlott „permet” nem honosodott meg a magyarok körében: továbbra is a „szpré” a leggyakrabban és általánosan használt kifejezés náluk.
A sportnál maradva azért még illik elmondani, hogy a miénkhez hasonló, két- vagy többnyelvű környezetben fokozottan kell(ene) ügyelni anyanyelvünk tisztaságára. És ez nem lehet nemzeti hovatartozás kérdése, a nyelvművelőket ma már (talán) nem tekintik eleve nacionalistáknak, mint a múlt század hetvenes éveiben.
Mondom, ezért csatlakozik szerkesztőségünk is az anyaországi felhíváshoz, hiszen volt már egy ilyen akció a múltban is: a budapesti Nemzeti Sport 1931-ben sportnyelvmagyarító mozgalmat indított, amelynek időről időre meghirdetett pályázatai nyomán mintegy ötven idegen kifejezést sikerült úgy magyarosítani, hogy az meg is gyökerezett. Tíz éven át érkeztek a jó és kevésbé jó javaslatok, és nyilván ezúttal is hosszú lesz az átfutási idő. Érdemes azonban a sportbarátoknak elgondolkodniuk egy-egy olyan kifejezésen, amelyre a megfelelő magyar szó szinte adott. Mint az írásunk elején említett példa a bedobás, a szöglet vagy a kirúgás esetében.
A példák
Ballai Attila, a magyarországi Nemzeti Sportrádió főszerkesztője riasztó példákat is említett nemrég. A futballmeccset eldöntő szakaszra használt „money time” vagy az egész pályát bejátszó focistára alkalmazott „box to box játékos” kifejezést emelte ki egy interjúban. Felsorolásában helyet kapott az is, hogy „Szoboszlai Dominiknak annyi és annyi gólja van”. Ballai szerint már az általános iskolában tanítják, hogy ha a mondatnak van igei állítmánya, azt nem létigével, hanem cselekvő igével fejezzük ki. Magyarul tehát azt mondjuk, hogy Szoboszlai Dominik annyi és annyi gólt szerzett, jegyzett vagy ért el.
Az említett rádió hallgatói mellett akár olvasóink is bekapcsolódhatnak ebbe a magyarítási akcióba, hiszen többnyire eleve két-három nyelven követik a sportbarátok mifelénk a sportsajtót, így akár azt is kijelenthetjük, hogy eleve van összehasonlítási alapjuk. A szervezők egyébként január 22-én, a magyar kultúra napján hirdetnek eredményt, tehát az idén még érdemes pályázni.
A magyarítandó sportkifejezések
Az első körben magyarításra kiszemelt idegen szavak (Tóth Béla és Kreisz Bálint gyűjtése nyomán)
alley-opp, box to box játékos, flag football, Grand Slam, money time, All Star, break (tenisz), floater, inning, offtube, bodicsek, challange, frame, laser run, scrimmage line, boulder, clean sheet, gegenpressing, leg, touchdown, box (F1), end (curling), goaltending, major sport, World Series
A magyar nyelv hivatalossá tételéről rendelkező törvény, 1844
