Szerbia külső államadósságának mintegy 11 százalékát a kínai állami Export–Import Bankkal (EXIM Bank) szembeni tartozások teszik ki – derül ki a Közadósság-kezelő Igazgatóság októberi legfrissebb jelentéséből. Szerbia jelenleg több mint tíz, főként infrastrukturális projektekre felvett hitelt törleszt Kína felé, amelyek összege körülbelül 2,8 milliárd euró – írja a Szabad Európa Rádió.
Ez azonban nem ad teljes képet Szerbia Kínával szembeni eladósodottságáról, mivel az ország a Bank of China-tól is vett fel hiteleket kommunális és csatornázási infrastruktúra-fejlesztésekre – ez a 2026-os szerb költségvetésből látható. A Szerb Nemzeti Bank a Szabad Európa Rádió megkeresésére nem volt hajlandó közölni, mekkora Szerbia teljes adóssága a kínai bankokkal és a kínai állammal szemben, arra hivatkozva, hogy ezek bizalmas adatok.
A Közadósság-kezelő Igazgatóság rendelkezésre álló adatai azt is mutatják, hogy Szerbia nagyobb mértékben adósodott el a kínai EXIM Banknál, mint egyes európai pénzintézeteknél, például az Európai Beruházási Banknál.
A kínai vállalatok szerbiai infrastrukturális projektekbe való bevonását gyakran kísérik az átláthatatlansággal és a közbeszerzési eljárások megkerülésével kapcsolatos vádak. A szerb hatóságok egy 2009-ben Kínával aláírt, az infrastruktúra területén folytatott gazdasági és műszaki együttműködésről szóló nemzetközi szerződésre hivatkoznak, amely lehetővé teszi a közvetlen szerződéskötést kínai vállalatokkal közbeszerzés kiírása nélkül. A szerb–kínai üzletek átláthatóságának kérdése különösen 2024 novembere óta került a közvélemény fókuszába, amikor az újvidéki vasútállomáson leszakadt egy előtető, és 16 ember életét vesztette.
Az állomás az Újvidéktől a magyar határig tartó vasútvonal korszerűsítésének része volt, amelyen – közbeszerzés nélkül – a China Railway International (CRIC) és a China Communications Construction Company (CCCC) kínai vállalatok konzorciuma dolgozott. Ezek a cégek jelenleg az Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vizsgálatának tárgyát képezik, amely szerint egyes tisztségviselők a projekten legalább 18,7 millió dollár értékű jogtalan vagyoni előnyt biztosítottak számukra.
Szerbia ehhez a vasút-rekonstrukciós projekthez olyan hitelt vett fel, amelyet 2039-ig törleszt, a fennálló tartozás jelenleg 763 millió euró – áll a 2026-os szerb költségvetésben.
Sonja Stojadinović politológus és a Kína-befektetésekkel foglalkozó kutató elmondta, hogy a kínai hitelek az eljárás szempontjából kedvezőbbek: könnyebben elérhetők, gyorsabban megvalósíthatók, és a feltételeik is egyszerűbbek az Európai Beruházási Bankhoz és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankhoz képest.
Stojadinović kifejtette, hogy az európai bankok „hosszú listáját” szabják meg azoknak a politikai feltételeknek, amelyeket az államoknak teljesíteniük kell a hitelhez jutáshoz, mint például a szabályos választások lebonyolítása, az emberi jogok és a szólásszabadság tiszteletben tartása.
„A kínai hiteleknél nincsenek ilyen politikai feltételek, azon kívül, hogy az adott állam nem avatkozik Kína bel- és külpolitikájába, illetve támogatja az egy Kína politikáját” – teszi hozzá.
Kína befektetőként is jelen van Szerbiában.
A legnagyobb kínai befektetők közé tartozik a Zijin Mining Group vállalat, amely 2018-ban megvásárolta az állami tulajdonú RTB Bor bányavállalatot, valamint a Hestil cég, amely 2016-ban vette meg a szendrői acélművet. Mindkét beruházást környezetvédelmi aggályok és a helyi aktivisták szennyezéssel kapcsolatos vádjai kísérik. A kínai vállalatok nemcsak a Kínából felvett hitelekből finanszírozott állami projekteken vesznek részt, hanem más nagy munkákon is, amelyek esetében az állam nem írt ki nyilvános pályázatot és nem tenderen választotta ki a kivitelezőket.
Nem utolsó sorban a belgrádi EXPO 2027 nemzetközi kiállítás nagyszabású projektjének kivitelezésével is kínai vállalatot bíztak meg, az állami PowerChina-t.
A két ország között gazdasági és műszaki együttműködésről szóló szerződés van (Fotó: freepik.com)
