Zoran Pašalić polgári jogvédő kabinetje elkészítette a közrendről és köznyugalomról szóló törvény módosításának és kiegészítésének tervezetét, amely szerint az ezen a területen elkövetett szabálysértések körébe nemcsak a nyilvános helyen, hanem a közösségi oldalakon elkövetett cselekmények is bekerülnének.
Hogy kinek „vannak útban” a közösségi oldalak, az – sokak szerint – egyértelmű, írja az N1.
A közrendről és köznyugalomról szóló törvény módosításának tervezete akár az első lépés is lehet az internetes tartalmak ellenőrzése felé Szerbiában, miközben a tartalmak értelmezése szabadon, tág keretek között történhet – figyelmeztetett a korábbi esélyegyenlőségi biztos.
„Nyilvánvaló, hogy súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget, a tervezetben szereplő megoldások pedig nem elég pontosak, és egyáltalán nincsenek összhangban az európai normákkal” – mutatott rá Brankica Janković.
A tervezet pénzbírságot, de akár szabadságvesztést is kilátásba helyez. Eszerint nemcsak nyilvános helyen járna büntetés, hanem akkor is, ha valaki „durva és illetlen viselkedéssel” sérti meg a közrendet és a köznyugalmat, vagy a polgárok erkölcsét akár nyilvános helyen, akár a közösségi oldalakon. Az ilyen cselekményeket 10 ezertől 150 ezer dinárig terjedő pénzbírsággal, illetve 80-tól 360 óráig terjedő közmunkával büntetnék.
Egyelőre a közösségi oldalakon megjelent írásai „csak” Szerbia elnökét zavarták.
„Elnök úr, hogyan kommentálja Željko Veljković tweetjét… ›Egy fickónak húsz centiméter hó megbénította az országot, ő meg időpontokat egyeztet… Ha megengedik, inkább nem kommentálnám‹” – hangzott el az elnök sajtótájékoztatóján.
Željko Veljković szerint ugyanis a televíziós propaganda már nem elegendő a hatalom számára a pozíciói megtartásához.
„Úgy tűnik, minden jel szerint vettek valamilyen kézikönyvet Oroszországból, amelynek az lehetne a címe, hogy ›Hogyan maradjunk örökre hatalmon‹. Abban valószínűleg az áll, hogy ellenőrzés alá kell vonni mindent, ami a nyilvános térben van: az összes médiumot – ezt látjuk az UM-médiák feletti kontroll megszerzésére irányuló kísérletekben –, valamint a közösségi oldalakat is. Ez az a logika, amikor azt mondják: ha lekapcsolják az N1-et és a Novát, legalább az internet megmarad. Hát nem fog” – mondta Veljković.
Megmarad ugyan, de vele együtt megjelenik az a félelem is, amellyel a hatalom valójában kormányoz.
„A közrendről és köznyugalomról szóló törvény azon javaslata, amely a közösségi oldalakat is bevonná a szabályozásba, ebben a formában az öncenzúra erősödéséhez vezet. Abban a pillanatban ugyanis, amikor kimondják, hogy az illetlen és durva viselkedést pénzbírsággal vagy börtönnel szankcionálják, az emberekben félelem alakul ki a szólásszabadság gyakorlásától” – mondta Ivana Ćirković digitálismarketing-tanácsadó.
Büntethetővé válna az adománygyűjtés is, ha arról nem értesítenek egy meghatározott intézményt. Pedig – mint ismert – ilyen módon számos életet mentettek már meg, és sok rászoruló kapott segítséget.
„Kérdéses, hogy egyáltalán felkészült-e erre a mi igazságszolgáltatási rendszerünk, és hogyan fogják értelmezni az új rendelkezéseket. Ha valakinek nem jók a szándékai, szinte bármit a köznyugalom megzavarásának lehet minősíteni, nem pedig hasznos információnak – pedig természetesen fontos tudnunk, hogy valahol járhatatlan-e az út a hó miatt vagy sem” – hangsúlyozta Janković.
„Nem volna jó, ha karácsonykor olyan ember énekelne a rendszernek, akit nem ismernek fel a sajátjuknak.”
„Az illetőnek több év börtöne van, mint ahány éve iskolába járt – gratulálunk.”
Ezek csak néhányak a legutóbbi bejegyzések közül, amelyek valójában a nyilvánosság tájékoztatását szolgálják – de sok múlik azon, ki és miként értelmezi majd őket.
„A félelmem sokkal nagyobb, mint a remény. Ha ezt a törvényt alkalmazni fogják, attól tartok, hogy – mint eddig sok más jogszabályt – ezt is felületesen és szelektíven, Aleksandar Vučić rendszerének politikai ellenfeleivel szemben alkalmazzák majd. Ha pedig valaki épp e törvény alapján kérne védelmet, akkor a rendvédelmi szervek részéről nemtörődömségre és passzivitásra számíthat” – mondta Vanja Bahilj.
A tervezet azt is előírja, hogy ha egy személyt azzal gyanúsítanak, hogy a közösségi oldalakon követett el szabálysértést, de azt állítja, hogy a cselekményt valójában más követte el, ezt neki magának kell bizonyítania, mégpedig nyolc napon belül.
Illusztráció (AI/ChatGPT)
