A Mol és az orosz fél között már csak a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) orosz részvényeinek az ára lehet a nyitott kérdés – jelentette ki a Tanjugnak Miloš Banjac, a belgrádi Gépészeti Kar professzora. Szerinte erre utal az is, hogy az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) január 23-áig ideiglenes működési engedélyt hagyott jóvá, és a horvátországi Adria Kőolajvezeték (JANAF) is készen áll a szállításra, hogy a pancsovai finomító újra működhessen.
„Az orosz fél ragaszkodni fog a magasabb árhoz annak alapján, hogy milyen lesz a Mol piaci helyzete Szerbiában hat hónap múlva. Másrészről a magyarok mondhatják azt, hogy ti most szankciók alatt vagytok, nem dolgozhattok. Mindegyik félnek van egy tárgyalási pozíciója” – tette hozzá.
Banjac szerint Szerbiában évente kb. 3,7 millió tonnát tesz ki a kőolajfogyasztás, a Mol összkapacitása pedig ennél négyszer-ötször nagyobb, de a pancsovai finomító nélkül nem tudná kielégíteni a szerbiai és részben a bosznia-hercegovinai igényeket.
Jelica Putniković, az Energija Balkana portál szerkesztője azt mondta a Tanjugnak: Pancsován a Mol évente 23 millió tonna nyersolajat tudna feldolgozni, aminek köszönhetően a Mol az európai piac egyik kiemelkedő szereplőjévé válna.
Putniković szerint kérdéses, mit nyerne Szerbia azzal, ha a Mol az államnak értékesítené a NIS részvényeinek az öt százalékát.
„Egyes szakértők szerint sokkal hatékonyabb lenne, ha a birtokunkban lenne a híres «aranyrészvény», amivel megakadályozhatnánk bizonyos döntéseket. A tulajdon egyharmada egyes helyzetekben kulcsfontosságú lehet, de nem feltétlenül az a NIS jövőbeni gazdálkodása tekintetében. Kérdés, hogy államként mi mennyit nyernék azzal, ha a Mol eladná nekünk a részvények 5 százalékát” – mondta Putniković.
Várhatóan a jövő hét folyamán érkezik Pancsovára a Janafon keresztül az első nyersolajszállítmány.
„Értelmetlen és populista döntés lenne még öt százalékot vásárolni a kőolajipari vállalatban”
Fotó: A pancsovai finomító
