A hízósertések élősúlyának felvásárlási ára kilogrammonként 170–175 dinár között mozog áfával együtt. A kínálat meghaladja a keresletet, a forgalom pedig a hentesüzletekben novemberben, decemberben és január elején tíz százalékkal alacsonyabb volt.
A téli időszakban, az újév és a karácsony környékén, amikor a sertéshús iránti kereslet hagyományosan a legnagyobb, a gazdák gyakran nem találtak vevőt a felhizlalt sertésekre. Valamelyest jobban jártak azok, akiknek adásvételi megállapodásuk volt a vágóhidakkal: volt ugyan vevőjük, de jó áruk nem. A hízósertéseket az önköltségi ár alatt adták el, és sorozatos veszteségeket szenvedtek el.
Aggasztó, hogy a sertéstenyésztéséről ismert Mačva térségében már sem hízósertések, sem kocák nincsenek, miközben a sertéshús ára a hentesüzletekben és a nagy kereskedelmi láncokban nem csökken. A comb kilója 600 dinártól felfelé kapható, holott körülbelül 500 dinárnak kellene lennie, ha a felhizlalt sertés élősúlyának kilogrammonkénti ára legfeljebb 175 dinár.
Sanja Čelebićanin, a Szerbiai Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke szerint a sertéságazat helyzete rossz – írja a Dnevnik.
„Az élősúlypiacon és a hentesüzletekben uralkodó viszonyok logikátlanok. Olcsók a hízósertések és a gabonafélék, miközben drága a sertéshús. Bár a Szövetség folyamatosan kéri a vágóhidaktól az adatokat a belföldi sertéshús-szükségletről, ezekkel nem rendelkezünk. Annyit tudunk, hogy 15 000 malacot lehet importálni, körülbelül 2,1 millió sertésünk van, de nincs adatunk arról, évente mennyi sertéshúst értékesítenek” mondta Čelebićanin, hozzátéve, hogy léteznek a Mezőgazdasági Minisztérium támogatási intézkedései a malac-, hízó- és kocatartásra, de ez nyilvánvalóan nem elegendő ahhoz, hogy a piac stabilizálódjon, és a gazdák veszteségek helyett nyereséget termeljenek, valamint növeljék az állományt.
A Szerbiai Sertéstenyésztők Szövetsége úgy véli, hogy a sertéstenyésztés fejlesztéséhez, illetve stabilizálásához a gazdasági és a kereskedelmi minisztérium bevonása szükséges, amelyek hatáskörüknek megfelelően felügyelnék a hentesüzletek árait és nyomon követnék az importot.
Bora Šuljmanac, egy laćarki gazda hangsúlyozta, hogy a hízósertés élősúlyának kilogrammonként legalább 200 dinárnak kellene lennie ahhoz, hogy a termelők legalább nullszaldósak legyenek, nyereség nélkül.
„Nem azért hizlalunk sertést, hogy nullán legyünk, hanem hogy valamennyit keressünk is. Emiatt a kis- és közepes gazdák kiszállnak a hizlalásból, pedig nekik kellene a sertéstenyésztés fejlődésének a motorja lenni. Ma már főként csak a nagy farmok foglalkoznak hizlalással. Bár évek óta azért küzdünk, hogy a termelési láncban mindenki elégedett legyen, végül a legrosszabbul éppen azok járnak, akiktől a hizlalás függ. Az ő munkájukból mások profitálnak, holott hagyományosan három kilogramm élősúly ért egy kilogramm combot. Nálunk a comb kilóját legalább 600, de akár 800 dinárért is árulják. Az állam nem tudja, vagy nem akarja úgy szabályozni a piacot, hogy a sertéstenyésztés fejlődjön. Jelenleg Szerémségben és Mačvában üresek az ólak – mondta Šuljmanac.
Újvidéken, a legforgalmasabb Futaki piac környéki hentesüzletekben egy kilogramm sertéscomb ára nem megy 600 dinár alá. A sertéshús különböző kategóriáinak árai között nagy a szórás: a legalacsonyabb ár 670 dinár, a legmagasabb közel 800 dinár. Egyes henteseknél akciósan is csaknem 700 dinárért kínálják a sertéscombot.
A tarja kilogrammonként 550-től akár 700 dinárig kapható, a karaj legalább 500 dinárba kerül, a friss szalonna 660 dinártól felfelé, a borda 550 dinár, a bacon ára 490-től közel 600 dinárig terjed. A malachús 560 dinár, de 650 dinárért is megvásárolható. A tepertő kilogrammja 1 500 dinár, de ennél magasabb áron is kínálják.
A gazdák sorozatos veszteségeket szenvednek el
