Hamar a diáktüntetések egyik kiemelkedő alakja lett Jelena Kleut, az újvidéki Bölcsészettudományi Kar tanára, aki nem egyszer nyilvánosan kiállt a diákokért, tanártársaiért, és mindazokért az elvekért, melyeket a fiatalok és az őket támogató polgárok képviselnek. Mindvégig aktívan támogatta a hallgatói tiltakozásokat és az akadémiai szolidaritást, s azáltal, hogy néhány napja elutasították Jelena Kleut rendes professzori kinevezését, a rezsim rajta keresztül szemlélte bosszúját a másként gondolkodókkal szemben.

A tanárnő támogatói politikai leszámolásnak és diszkriminációnak nevezték az Újvidéki Egyetem Szenátusának döntését, s azt, hogy a professzor elveszítette állást.  Oktatók, egyetemi tanárok fordultak levélben az Újvidéki Egyetem kibővített Szenátusához, követelve, hogy állítsa le a professzornővel szembeni „politikai leszámolást”, és fogadja el a fellebbezését, hogy ne veszítse el az állását, hétfőn reggel pedig a kar dékáni hivatala előtt gyűltek össze a kar hallgatói és tanárai, hogy támogatásukat fejezzék ki Jelena Kleut felé, aki jogellenesen maradt munka nélkül. A dékáni hivatalt két órára blokád alá vonták, ezt követően pedig megbeszélést tartottak a dékánnal, Milivoje Alanovićtyal.

Az ország több szabad egyeteme Jelena Kleut ügyét az egyetemeken zajló nagyszabású tisztogatás folytatásának nevezte. Közleményük szerint ez egy olyan modell, amely alapján minden egyetemi oktató megtorlás tárgyává válhat, ha mer szót emelni a hatalom ellen. A Szabad Egyetemek emlékeztettek arra, hogy Kleut előtt politikai utasításra a Novi Pazari Állami Egyetem több tucat professzora maradt munka nélkül.

A közlemény aláírói teljes támogatásukról biztosították Kleut kolléganőt, és felszólították a teljes akadémiai közösséget és Szerbia polgárait, hogy álljanak ki mellette mindaddig, amíg rendes egyetemi tanárrá nem választják, amelyhez minden törvényes feltételt teljesített. Egyúttal követelik az Újvidéki Egyetem kibővített Szenátusa valamennyi tagjának erkölcsi és jogi felelősségének felülvizsgálatát.

Jelena Kleut hétfőn a Nova.rs portálnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy az ő esete egy nagyon veszélyes gyakorlat kezdete lehet, mégpedig hogy mindenkit, aki hangosabban szólal meg, egyszerűen eltávolítják.

Mint elmondta, január 15. óta folyamatosan ellenőrzi a telefonját, és várja a kar hívását, hogy megérkezett a döntés, és alá kell írnia a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozatot – ami ezeket a napokat „nagyon nyomasztóvá és nehézzé” teszi számára.

Szerinte azért éppen az újságírás professzorai kerülnek gyakran a hatalom célkeresztjébe, mert a média a jelenlegi hatalom fő fegyvere, és Szerbiában sok újságírási tanszéken dolgozó kollégája nagyon világosan artikulálja a szerbiai médiaviszonyok állapotát.

Amennyiben elbocsátják, tervei szerint minden lehetséges jogi eszközzel küzdeni fog, hogy rámutasson, milyen módokon sértették meg az egyetemi szabályokat.

Arra a kérdésre, vannak-e lehetőségek arra, hogy a kar megtartsa őt, úgy válaszolt, hogy többféle megoldás és lehetőség is létezik, de azt érzi, hiányzik a valódi akarat ezeknek a megoldásoknak a keresésére.

„Úgy tűnik számomra, hogy a kar vezetése nagyon örülne annak, ha átadhatná nekem a munkaviszony megszüntetéséről szóló határozatot” – mondta.

Szerinte az ő esetében számos szabályt megsértettek, ami hosszú távú következményekkel járhat.

„Mi bizonyos szabályok szerint kerülünk megválasztásra, és rendkívül prekarizált helyzetben dolgozunk, mert a rendes professzori címig nincs állandó szerződésünk. Így – asszisztensek esetében háromévente, oktatók esetében ötévente – nem lehetünk teljesen biztosak abban, mik a szabályok és milyen kritériumokat kell teljesítenünk, nemcsak a cím megszerzéséhez, hanem pusztán az állásunk megtartásához is. Ez elképesztő jogbizonytalanságot jelent, ezért gondolom úgy, hogy az én ügyemen keresztül ezt bíróságokon kellene kezelni, és egy szélesebb társadalmi diskurzusban is meg kellene vizsgálni azt a helyzetet, amelybe ilyen módon az egyetemi dolgozók kerülnek” – figyelmeztet Kleut.

Ha elveszíti az állását a karon, azt mondja, továbbra is folytatja a médiakutatást több partner­szervezettel együtt. Mivel több ideje lesz, különböző hallgatói kezdeményezésekhez is csatlakozni tervez, hangsúlyozva, mennyire fontos folytatni azt, amit a hallgatók elkezdtek.

Hozzáteszi: kollégái közül sokakat megrázott mindaz, ami vele történt, különösen azokat, akik nyilvánosan is megszólaltak. Ők „aggodalommal tekintenek arra a napra, amikor az ő ügyeik is ezek elé a politizált testületek elé kerülnek”.

(Fotó: 021.rs)