Az újonnan megnyitott Belgrád–Szabadka vasútvonalon az elmúlt napokban a vonatok lassabban közlekednek. Különösen problémás volt január 20-a, amikor egyes járatokat töröltek vagy késések voltak, a vonatok lassan haladtak, és a szállításban autóbuszokat is bevetettek.
A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra a lassú és elhúzódó utazás okaként „viharos szelet, ködöt és alacsony hőmérsékletet” okolta, amelyek miatt „a felsővezeték felső részein több centiméter vastag, megfagyott zúzmara halmozódott fel”.
„Ez különösen a nyílt pályaszakaszokon volt jellemző, ahol nem volt faállomány, amely védelmet nyújtott volna a szél ellen. Emiatt megelőző jelleggel csökkentettük a vonatok sebességét a Belgrád–Szabadka vonalon” – közölte a vállalat.
Tájékoztatásuk szerint az erős oldalszél következtében a Naumovićevo–Szeghegy szakaszon kilengések jelentkeztek a felsővezetékben.
Ennek ellenére a közleményt követő napon simét több órán át nem közlekedtek a vonatok a „Szabadka–Pétervárad–Szabadka” szakaszon, az indoklás szerint „infrastrukturális kapacitásokkal kapcsolatos zavarok” miatt, de részleteket nem közöltek.
„A jó kifogás aranyat ér”
Az N1 megszólaló forrásai nem hisznek a vasút hivatalos magyarázatában.
„Egy jó kifogás aranyat ér. Ne mondják már nekem, hogy amikor egy vonalat terveznek, nem számolnak a széllel. Biztosan kalkulálnak vele. Nem hiszem, hogy olyan erős szél lett volna. Orkánerejűnek kellett volna lennie ahhoz, hogy úgy lengesse a vezetékeket, hogy a vonat ne tudjon közlekedni” – mondta Milan Vujanić, a Közlekedési Kar professzora az N1-nek.
Vujanić szerint a kábeleken lévő jég akadályozhatja az áramellátást, de nem határozza meg a vonat haladási sebességét.
„Úgy tűnik, az ország más részein nem volt hideg, mert sehol máshol nem volt probléma. Meggyőződésem, hogy műszaki hibáról van szó, de függetlenül attól, milyen gondjaik voltak a vasutaknak, azt kell mondani, hogy helyesebben jártak el így, mintha az utasok veszélybe kerültek volna. Ez különösen fontos a spanyolországi vasúti katasztrófa után” – vélekedett Vujanić.
Dragomir Lukić közlekedési mérnök szintén kételkedik a hivatalos indokok hitelességében.
„Ezek mesék kisgyerekeknek. A Szerbiai Vasúti Infrastruktúránál nem mertek semmit mondani a minisztérium rovására, mert akkor ‘fejbe vágták’ volna őket” – mondta Lukić az N1-nek.
Rámutatott „a minisztériumban dolgozó egyes emberek szakmai alkalmatlanságára, akik közül néhánynak nincs meg a szükséges végzettsége, mégis segédállamtitkári vagy államtitkári pozícióban vannak”.
„Nem lepnek meg a problémák. Nézzék meg a teljes Újbelgrádi vasútállomást, amelyet azért újítanak fel, hogy ne omoljon össze a szerkezete” – tette hozzá Lukić.
A lopások megelőzhetők
A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra közleményével párhuzamosan olyan információk is megjelentek, hogy eltűntek, illetve ellopták a felsővezeték kifeszítésére szolgáló súlyokat.
Lukić megerősítette, hogy a súlyokat valóban lopják, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a vasútvonal teljes hosszában kerítéssel van ellátva, kivéve az állomásokat. Szerinte a lopások több módon is megelőzhetők.
„A pénzügyminiszternek utasítania kellene az adóhatóságot, hogy ellenőrizze a másodlagos nyersanyagokat felvásárlókat. Szlovéniában vagy Horvátországban nem adhat el senki másodlagos nyersanyagot személyi igazolvány és adóazonosító szám nélkül. Nálunk mindent felvásárolnak, anélkül hogy tudnák, kitől vették” – mondta Lukić.
Kezdetektől fennálló problémák
„Ennek a vonalnak már a kezdetektől gondjai vannak. Eredetileg 160 km/órás sebességre tervezték, akárcsak a Szeged–Budapest szakaszt, majd amikor Aleksandar Vučićból elnök lett, felhívta Zorana Mihajlovićot (akkori építésügyi minisztert), és azt mondta: azt akarom, hogy 200 km/órás sebességre alkalmas legyen. Egy ilyen pálya kilométerenként három–öt millió euróval drágább, mint a 160-as. Ráadásul a 200 km/órás pálya kevésbé funkcionális, mert nincs szintbeli kereszteződése más közlekedési módokkal, míg a 160-asnál vannak keresztezések, sorompók” – mondta Lukić.
Kéthetes intenzív tesztelést követően, hivatalos bejelentés nélkül, október elején megnyitották a Belgrád–Szabadka gyorsvasút harmadik szakaszát, az Újvidék–Szabadka közötti részt. A pálya 108,1 kilométer hosszú, és akár 200 km/órás sebességet is lehetővé tesz.
Ugyanezen a napon a Szerbiai Vasúti Infrastruktúra elfogadott egy hivatalos dokumentumot, amely megállapította, hogy a vonalon hat állomásépület nem rendelkezik használatbavételi engedéllyel. Ezek az állomások: Újvidék, Szabadka, Kiszács, Topolya, Újzsednik és Naumovićevo.
Az Újvidék–Szabadka–kelebiai államhatár gyorsvasút építésének költsége 1,249 milliárd amerikai dollár volt.
A Szerbiai Vasúti Infrastruktúra és a Srbija voz nem válaszolt az N1 kérdéseire a gyorsvasúton tapasztalható lassítások részleteivel és okaival kapcsolatban.
