Ha az amerikai OFAC nem lát „rejtett szándékot” mögötte és elfogadja az orosz Gazpromnyeft és a magyar MOL közötti keretmegállapodást a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) 56,15 százalékos tulajdonrészének az adásvételéről, akkor a NIS holnaptól folytathatná az operatív működést. Ebben az esetben az elkövetkező két hónapban pont kerülhetne a végleges adásvételi szerződésre is.
Bár a meghosszabbított működési engedély határideje ma (január 23-án) jár le, Szerbia további lépésekre készül a tranzakcióval kapcsolatosan – írja a Blic.
„Szerbia nem öt százalékra, hanem öt százalékkal fogja megnövelni a részesedését, ami azt jelenti, hogy a NIS-ben kb. 18 százalékos tulajdonos lesz. A legfontosabb, hogy gondoskodtunk arról, hogy a kőolajfinomító tovább működjön, ez belekerült a megállapodásba. A bányajáradékról mi fogunk dönteni. Megvédtük Szerbia érdekeit” – közölte Áleksandar Vučić államfő, ami arra utal, hogy a Szerbia és Magyarország közötti szerződésben nem lesz olyan engedmény, mint amit az orosz fél kapott 2008-ban, amikor a NIS jövedelmének a 3 százalékában állapították meg ezt a járadékot mindaddig, amíg be nem fejeződnek a Gazpromnyeft befektetései a NIS-ben.
Ezek a feltételek 2011-ben módosultak, amikor az új bányászati törvény a természeti erőforrások használatáért fizetendő díjat kőolaj és földgáz esetében 3-ról 7 százalékra növelte, de ez alól a nemzetközi szerződés miatt a NIS kivételt képezett. Akkor azt állították, hogy ez az engedmény 2012 végéig lesz érvényben, mert akkor fejeződnek be a beruházások, de csupán a határidő módosult 2023 végére.
Időközben ez az adó a bányászati törvényből átkerült a közjavak használata után fizetendő díjakról szóló törvényben, mely szerint a kőolaj és a gáz esetében ez 1-7 százalék, így feltételezhető, hogy a NIS esetében ez 7 százalék lesz.
Čedomir Beljić, a belgrádi Bányászati és Geológiai Kar tanára szerint ha az államnak érdeke, akkor a hatalom ettől eltérően is rendelkezhet a majdani államközi szerződésben.
Az ily módon beszedett díjak 60 százaléka a köztársasági költségvetést illeti meg, 40 százaléka pedig annak az önkormányzatnak jár, ahol a kitermelés folyik. Ha a kitermelés Vajdaság területén van, akkor az ebből befolyó pénz 50 százaléka megy a köztársasági költségvetésbe, 40 százalék az önkormányzathoz és 10 százalék a tartományi kasszába kerül.
Ha ezt a törvényi rendelkezést alkalmazni fogják a MOL esetében, akkor az ebből eredő költségvetési bevételek jóval magasabbak lesznek, mint amennyi a Gazpromnyefttől érkezett.
Fotó: 021.rs
