Bár a hatalom képviselői csütörtökön azt állították, hogy az Európai Parlament megfigyelő misszióval Szerbiába érkezett delegációja „azt kérte, hogy a szerb parlamentben ne haladjon át a központi csarnokon, ahol a Jasenovac – örök figyelmeztetés című kiállítás látható”, az európai parlamenti képviselők végül mégis megtekintették pénteken délelőtt a tárlatot.
Miután találkoztak a parlament alelnökével, Kovács Elvirával, az európai parlamenti képviselők a parlament központi előcsarnokába mentek, hogy megtekintsék a Jasenovacról szóló kiállítást.
Az Európai Parlament képviselői Tonino Picula, Szerbia jelentéstevője vezetésével pénteken érkezett meg Szerbiába.
Ana Brnabić, a szerb parlament elnöke tegnap Tallinnban azt mondta, hogy a szerb parlamentben megrendezett jasenovaci kiállítás nem provokáció az európai parlamenti képviselők felé, és hogy azzal, hogy látogatásuk során kérték, ne haladjanak el a kiállítás mellett, tiszteletlenséget tanúsítottak az áldozatokkal, a szerb néppel és a holokauszttal szemben.
A szerb parlament alelnöke és az európai integrációs bizottság elnöke, Kovács Elvira úgy értékelte, hogy az Európai Parlament üzenetei Szerbia felé egyre kritikusabbak és politikai hangvételűek, ugyanakkor az aktuális misszió látogatása sajátos jellegű – célja az információgyűjtés és a kommunikáció javítása. Kovács erről a Szerbiai Rádió és Televíziónak beszélt a látogatás előtt. Az Európai Unióval foglalkozó Nemzeti Konvent koordinátora, Bojana Selaković kiemelte, hogy a tényfeltáró delegáció legitim ellenőrzési mechanizmus az EU és a tagjelölt országok viszonyában, és jelentősége abban rejlik, hogy reális képet ad a demokrácia állapotáról és a társadalmi bizalomról, ami közvetlen hatással van Szerbia európai integrációs folyamatára.
Az Európai Parlament tényfeltáró missziójának belgrádi érkezése – a Szerbiáról szóló határozat elfogadása után – erőteljes politikai reakciókat váltott ki, és kérdéseket nyitott a demokrácia és a jogállamiság helyzetéről, a Brüsszellel való kapcsolatokról, valamint arról, hogy az általános légkör miként befolyásolja Szerbia európai integrációinak további alakulását.
Kovács szerint az Európai Parlament a legkritikusabb Szerbiával szemben, és az intézmény üzenetei a hivatalos Belgrád felé élesek és politikai jellegűek.
„A határozat módosító indítványaiban megemlítették, hogy tényfeltáró misszió létrehozását tervezik, de ezután nem történt előrelépés, és nem voltak konkrét időpontok. Más látogatások esetében meghívót küldenek és egyeztetik az időpontokat, ez azonban egy speciális típusú misszió, és ők maguk döntöttek az érkezésről. A probléma az, hogy a látogatást viszonylag későn jelentették be” – magyarázta Kovács.
Hangsúlyozta, hogy az érkezésről szóló üzeneteket és időpontokat félreértelmezték, ami további feszültségeket eredményezett.
„Az Európai Parlamentnek 720 képviselője van. A Szerbiáról szóló, egyórás vitában mintegy harminc képviselő vett részt kritikus hangnemben, főként a régióból. Látjuk a politikai üzenetváltásokat a horvát és a szerb nemzetiségű képviselők között. A szerb fél szerint kellemetlen, hogy ebben a mandátumban horvát az EP Szerbiáért felelős előadója. Úgy gondolom, ennek túl nagy jelentőséget tulajdonítanak. Ez az AFET, vagyis a külügyi bizottság delegációja, amelyben természetesen vannak Szerbiáért felelős előadók, de árnyékelőadók is más politikai csoportokból. A delegáció összetétele szinte tökéletesen kiegyensúlyozott, ám a jelentések egyre kritikusabbak és politikai értékeléseket tartalmaznak. Azt magyarázzák, hogy ez az információszerzés módja” – emelte ki Kovács Elvira.
Bojana Selaković rámutatott, hogy a látogatás nem klasszikus diplomáciai tevékenység, ezért nem állja meg a helyét az az érv, miszerint Szerbia szuverenitása sérülne; egy ad hoc EP-mechanizmusról van szó, amely az intézmény működési szabályzatán alapul.
„A külügyi bizottság képviselőinek joguk van ilyen jellegű mechanizmust létrehozni, amikor úgy ítélik meg, hogy egy EU-tagállamban vagy tagjelölt országban szükség van arra, hogy közvetlen módon tájékozódjanak és beszéljenek különböző szereplőkkel, hogy ellenőrizzék a helyzetet egy határozat elfogadása után. Mivel Szerbia tagjelölt ország, vállalta és elfogadta azt az aszimmetrikus viszonyt, amelyben ellenőrzés tárgya lehet” – véli Selaković.
Úgy értékeli, hogy az EP missziója nem kizárólag a legmagasabb tisztségviselőkkel kommunikál, hanem a civil társadalom, a média, a parlament valamennyi csoportja, az akadémiai közösség és a diákok képviselőivel is, hogy átfogó képet kapjon, amely alapján elemzést készít.
Hozzátette, hogy megalapozatlanok azok az elvárások, amelyek szerint a misszió valamiféle „varázspálcával” azonnal megoldaná az összes problémát.
Selaković szerint az európai parlamenti képviselők fókusza a kérdésfeltevésen és a válaszok meghallgatásán lesz, a következtetések pedig a végső jelentésben jelennek majd meg.
Kovács kiemelte, reméli, hogy a szerb parlament és az Európai Parlament közötti együttműködés szorosabb lesz, ugyanakkor rámutatott arra, hogy egyértelműen léteznek problémák a kommunikációban és abban, hogy az európai parlamenti képviselők kizárólag kritikus hozzáállást tanúsítanak.
