Az európai parlamenti képviselők delegációja a tegnapi belgrádi látogatást követően ma, január 24-én Újvidéken folytatja a látogatást. A vasútállomásnál koszorút helyeztek el azon a helyen, ahol 2024. november 1-jén leomlott az előtető, 16 ember halálát okozva, egy személyt pedig súlyosan megsebesítve.
A helyszínen polgárok, a Stav csoport, valamint a Szabad Polgárok Mozgalma aktivistái fogadták őket. E csoportok tagjai ellen eljárás folyik az Újvidéki Felsőbíróság előtt az alkotmányos rend elleni cselekmény előkészítésének vádjával, a tavaly március 15-én Belgrádban tartott nagy tiltakozás kapcsán. Több vádlott továbbra is külföldön tartózkodik.
A koszorúzás után a képviselők találkoztak Lazar Dinićtyel, a Stav informális szervezet tagjával, aki hét hónapot töltött börtön- és házi őrizetben, valamint Jelena Kleut egyetemi tanárral, akit az Újvidéki Egyetem Szenátusa nem választott meg professzori tisztségre. A találkozót nem a Bölcsészettudományi Karon, hanem a Természettudományi-Matematikai Kar épületében tartották meg.
Mint azt az európai parlamenti képviselők látogatása előtt is bejelentették, a megbeszélések az Európai Parlament tavaly elfogadott, Szerbiáról szóló két határozatában kiemelt területekre és témákra összpontosítanak.
A Külügyi Bizottság (AFET) kilenc tagja pénteken, január 23-án Belgrádban tárgyalt a szerb kormány és a parlamenti pártok képviselőivel azokról a további reformokról, amelyek szükségesek Szerbia EU-csatlakozási folyamatának előmozdításához.
A Marta Temido portugál európai parlamenti képviselő vezette delegáció tagjai külön-külön egyeztettek a média, a civil szervezetek, a kutatóintézetek, az akadémiai közösség és a hallgatók képviselőivel is.
Az AFET-delegáció mandátuma az Európai Parlament 2025. október 22-én elfogadott határozatából ered, amely támogatja egy tényfeltáró misszió Szerbiába küldését.
Ebben a határozatban – amely szerint alaposabban meg kell vizsgálni, milyen mértékben vezetett a korrupció a biztonsági előírások csökkenéséhez és járult hozzá az újvidéki tragédiához – az európai parlamenti képviselők támogatták a szerbiai diákok és polgárok békés tiltakozáshoz való jogát, és a leghatározottabban elítélték az állam által támogatott erőszakhullámot, a megfélemlítést és a válogatás nélküli letartóztatásokat. Úgy értékelték, hogy Szerbia vezetése politikai felelősséggel tartozik a nyomásgyakorlás eszkalációjáért, az erőszak normalizálásáért és a demokratikus intézmények gyengítéséért az országban.
A határozat többek között felszólítja az Európai Bizottságot, hogy indítson kezdeményezést célzott, egyéni szankciók bevezetésére azokkal szemben, akik súlyosan megsértették a jogszabályokat és az emberi jogokat. Elítéli továbbá az elnöki kegyelmek önkényes és politikailag motivált alkalmazását olyan személyek esetében, akiket diákok elleni erőszak miatt üldöztek, valamint a szerb elnökség épülete előtt felállított, illegális kormánypárti sátortábor – az úgynevezett „Ćacilend” – létrehozását.
A szerb hatóságokat felszólítják a médiaszabadság biztosítására, a magas rangú tisztségviselőket pedig arra, hogy hagyjanak fel az ellenségeskedést vagy erőszakot szító uszító retorikával. A szöveg aggodalommal jegyzi meg, hogy a kormány a jelek szerint a United Media tulajdonosaival tárgyal a cégcsoporthoz tartozó független médiumok meggyengítése érdekében, és figyelmeztet: ez súlyos támadást jelent a Szerbiában már eleve veszélyeztetett médiapluralizmus ellen.
Az Európai Parlament küldöttségének vezetője: aggasztó jelentéseket kaptunk
Az Európai Parlament egy korábbi, május 7-én elfogadott határozatában az áll, hogy Szerbiának – bizonyos előrelépések ellenére – továbbra is jelentős akadályokat kell leküzdenie az EU felé vezető úton. Mindenekelőtt javítania kell a belső politikai párbeszédet, végre kell hajtania a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén szükséges reformokat, átfogó megállapodást kell elérnie Koszovóval a kapcsolatok normalizálásáról, valamint teljes mértékben össze kell hangolnia külpolitikáját az Európai Unióéval.
Ebben a dokumentumban az európai parlamenti képviselők mély aggodalmukat fejezték ki a szerbiai diák- és egyéb tiltakozások által felszínre hozott rendszerszintű problémák miatt, beleértve a polgári szabadságjogokat, a hatalmi ágak megosztását, a korrupciót, a környezetvédelmet, az intézményi és pénzügyi átláthatóságot – különösen az infrastrukturális projektek kapcsán –, valamint a felelősség kérdését.
Az európai parlamenti képviselők január 22. és 24. között tartózkodnak Belgrádban, a látogatás végén sajtótájékoztatót tartanak. A látogatást követően várhatóan jelentést készítenek, amelynek hatását jelenleg nehéz megítélni.
Az újvidéki vasútállomás (Fotó: Archívum, Mina Delić)
