Geopolitika, szankciók és energiabiztonság találkozik egyetlen üzletben. Az oroszok kiszállása után a NIS új korszakba léphet, kulcsszerepben a MOL Csoporttal. A szerb olajvállalat sorsát alapjaiban átrajzoló tranzakció hátteréről Bacsa György, a Mol stratégiai igazgatója beszélt részletesen. A cél nem egyszerű felvásárlás, hanem egy hosszú távú, regionális együttműködés, amely Szerbia ellátásbiztonságát és Közép-Európa energiaellátását is stabilabb alapokra helyezheti, foglalta össze az Index.hu.
Hétfőn vált hivatalossá, hogy az oroszok többségi részesedése kikerül a szerb NIS-ből, a vállalat kulcsszereplője pedig a Mol-csoport lesz. Az orosz tulajdonosok a NIS-ben meglévő 56,15 százalékos részesedésüket adják el a magyar cégnek, ami alapjaiban rajzolja át a szerb olajvállalat jövőjét. A NIS eladásának lehetősége azután került napirendre, hogy az Egyesült Államok októberben szankciókat vezetett be az orosz energiaszektor ellen. Az intézkedések miatt leállt a nyersolajszállítás Horvátország felől, a JANAF-vezetéken keresztül, így a pancsovai üzemben – Szerbia egyetlen kőolaj-finomítójában – a termelés is megszűnt.
A tulajdonosi szerkezet eddig erősen orosz kézben volt. A Gazprom közvetlenül 11,3 százalékos részesedéssel bír, míg leányvállalata, a Gazprom Neft további 44,9 százalékot birtokol. A szerb állam eközben 29,9 százalékos tulajdonrésszel van jelen a NIS-ben, a fennmaradó hányadon pedig kisebb befektetők és a vállalat dolgozói osztoznak. Ez az összetett tulajdonosi háttér jól mutatja, miért vált a NIS sorsa kulcskérdéssé nemcsak Szerbiában, hanem az egész régió energiapiacán is.
A szerb bejelentést követően a MOL Csoport is megszólalt. A vállalat szintén hétfőn közölte, hogy kötelező érvényű szándéknyilatkozatot írt alá a Gazprom Nefttel a szerb NIS 56,15 százalékos részesedésének megvásárlásáról. A tranzakcióval a Mol többségi tulajdont és irányítási jogot szerezhet a pancsovai finomítóban, a kiskereskedelmi hálózatban és a szénhidrogén-portfólióban is. A megállapodás véglegesítéséhez több hatósági engedélyre van szükség, a szerződés aláírását március 31-ig tervezik. A Mol hangsúlyozta: a cél a régiós energiabiztonság erősítése, miközben a tervek szerint az ADNOC kisebbségi tulajdonosként csatlakozhat a NIS-hez. A közlemény szerint a tranzakcióhoz a magyar kormány teljes körű diplomáciai támogatást biztosít.
Az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaság is beszáll az üzletbe
Most szombaton azonban Magyarország legnagyobb vállalata publikálta a MOL Talks podcast legújabb epizódját. Itt Bacsa György, a MOL-csoport stratégiai igazgatója beszélgetett Halász Ambrus vállalati kommunikációs vezetővel a tranzakció hátteréről és a következő lépésekről. Az adásban több olyan téma előkerült, amely túlmutat a január 19-i bejelentésen: a szerb állammal aláírt memorandum részletei, az ADNOC-kal – az Egyesült Arab Emírségek állami olaj- és gázipari vállalattal – tervezett közös vállalati konstrukció, a rijekai finomító fejlesztése és jövője, valamint a térség diverzifikált ellátása és az észak-déli energiafolyosó stratégiai jelentősége.
„Ki nem mondott célunk volt, hogy a lehető legmagasabbra akarunk jutni a szerb piacon. A NIS-tranzakció jelentőségében az INA és a Slovnaft akvizícióihoz hasonlítható, és amikor ilyen lehetőség kínálkozik, a MOL rendkívül komolyan veszi: minden erőforrását erre összpontosítja” – mondta Bacsa György. A MOL-csoport stratégiai igazgatója kiemelte, a MOL húsz év piaci jelenlét után jól ismeri Szerbiát, de az elmúlt időszakban tovább erősödött a bizalom a felek között.
Az üzlet hátteréről Bacsa hangsúlyozta, a kötelező érvényű szándéknyilatkozat azt jelenti, hogy az eladó elfogadta a Mol ajánlatát, a folyamat azonban ennél jóval összetettebb. A Mol ugyanis külön memorandumot írt alá a szerb kormánnyal, amely rögzíti, hogy Szerbia támogatja a Mol belépését, és meghatározza a támogatás lehetséges formáit.
Ezt a keretrendszert a későbbiekben egy magyar–szerb kormányközi megállapodás is megerősítheti. Bacsa szerint a következő időszak kulcskérdése a hatósági egyeztetések és jóváhagyások lefolytatása lesz, miközben párhuzamosan zajlik a részletes adásvételi szerződés kidolgozása. A felek tervei szerint a szerződést 2026 márciusának végéig szeretnék aláírni, ezt követően indulhat el a tranzakció zárási folyamata. A szándéknyilatkozatról egyébként külön kiemelte, hogy
A Heads of Agreement tekinthető a csúcstámadás előtti alaptábornak: fontos mérföldkő, de még nem maga az adásvételi szerződés, és a folyamat lezárása további időt igényel. A tranzakcióhoz több hatósági egyeztetés és jóváhagyás szükséges.
Az ADNOC szerepéről is szó esett. Az Abu-Dzabi Nemzeti Olajtársaság stratégiai partnerként több területen is együttműködik a MOL-csoporttal, a NIS-projektben pedig egy közös vállalat (joint venture) létrehozását tervezik. A konstrukció lényege, hogy a MOL irányító tulajdonos marad, miközben az ADNOC kisebbségi részesedéssel csatlakozik. Bacsa a partner hozzáadott értékét ellátásbiztonsági, kereskedelmi és működtetési dimenzióban is relevánsnak nevezte, utalva arra, hogy az ADNOC jelentős upstream és downstream tapasztalattal rendelkezik.
„Az ADNOC a MOL stratégiai partnere, több területen is együttműködünk. Egy olyan globális szereplőről van szó, amely az ellátásbiztonság, az olajszállítás, valamint a nemzetközi működtetés és operáció területén – upstream és downstream oldalon egyaránt – kiemelkedő partnere lehet a MOL-nak. A NIS-projektben közös vállalat (joint venture) létrehozását tervezzük az ADNOC-kal: a konstrukcióban a MOL irányító tulajdonos marad, míg az ADNOC kisebbségi részesedéssel venne részt” – mondta Bacsa György
A horvát és a szerb finomító jól kiegészítheti egymást
Bacsa György a podcastben hangsúlyozta, a MOL szakértői és menedzsment szinten is helyszíni átvilágítást végzett Belgrádban és a kulcseszközöknél, köztük a finomítóban. „Megállapításaink szerint egy jól karbantartott, korszerű technológiával működő finomítóról van szó. A Gazprom Neft a 2008-as privatizáció óta jelentős fejlesztéseket hajtott végre, új üzemeket adott át, modernizálta és bővítette a hálózatot, valamint növelte az upstream termelést – a NIS-ben megkezdett stratégia és növekedési pálya a MOL irányítása alatt is folytatható” – mondta.
A beszélgetés a rijekai finomító jövőjére is kitért. Bacsa György szerint a fejlesztési program hamarosan fontos mérföldkőhöz ér: 2026 márciusában átadják a MOL Csoport egyik legnagyobb beruházását, a közel 700 millió euróból megvalósuló DCU-t, vagyis a késleltetett kokszoló üzemet. Mint fogalmazott, büszkék arra a munkára, amelyet az INA rijekai finomítójának modernizációja során végeztek el.
„A JANAF esetében kölcsönös egymásrautaltságról beszélünk, a NIS pedig különösen érintett, hiszen jelenleg kizárólag a JANAF vezetékein keresztül tud kőolajat importálni. Ezt az egymásrautaltságot együttműködéssé kell formálni: ehhez egyenlő partnerségre és transzparens egyeztetésekre van szükség.”
A fejlesztések eredményeként a létesítmény az európai finomítói mezőny felső kategóriájába került. Bacsa ugyanakkor világossá tette: a rijekai finomító szerepe független a szerb NIS körüli tranzakciótól. A két finomítónak eltérő piaci funkciója és ellátási területe van, éppen ezért nem versenytársai, hanem kiegészítői lehetnek egymásnak a régióban.
„Hamarosan lezárul a rijekai fejlesztési program meghatározó szakasza: a HCK, a hidrokrakkoló üzem átadására is a mi időszakunkban került sor, most pedig az évek óta zajló DCU-beruházás ért célba. A fejlesztések eredményeként Rijeka a maga méretében és piacán kulcsfinomítóvá, egyben modern finomítóvá vált, és hosszú távon is világos helye és szerepe van a MOL-csoport portfóliójában” – összegezte.
A szerb piacról és az együttműködésről MOL Csoport vezetése úgy látja: az elmúlt időszak nemcsak kihívásokat, hanem szorosabb kapcsolatokat is hozott. A több évtizedes jelenlét miatt a Mol jól ismeri a szerb piac működését, a válságos hónapok pedig tovább erősítették az együttműködést a szerb állammal, a NIS-szel, valamint a szabályozói és piaci szereplőkkel.
A Mol aktív szerepet vállalt abban is, hogy Szerbiát elkerülje az üzemanyagválság. Növelte a beszállított mennyiségeket, különösen dízelből, így a finomítói leállások idején is biztosított volt az ellátás a töltőállomásokon és a tárolókban. Ez munka és a kialakult bizalom megerősítette a szerb állam és a Mol kapcsolatát, és megalapozhatja azt, hogy a piacra lépés valódi, mindkét fél számára előnyös együttműködés legyen, amelyben a Mol stabil és felelős tulajdonosként jelenik meg a NIS-ben. (Index.hu)
