Sztrájk előkészítésébe kezdtek a vasutasok, mert a kormány eddig nem fogadta el azt a követelésüket, hogy a vasúti vállalatoknál az órabér feleljen meg a törvényben rögzített minimumnak, vagyis 371 dinár legyen óránként – erősítette meg a Danas napilapnak Dragan Ranđelović, a Szerbiai Vasutas Szakszervezet elnöke.
Ranđelović szerint jelenleg a legalacsonyabb bérszorzók olyan szintre süllyedtek, hogy a dolgozók mintegy 70 százaléka gyakorlatilag minimálbért kapna, ami szerinte a munkavállalók leértékeléséhez, demotivációhoz és súlyos elégedetlenséghez vezet.
A szakszervezeti vezető emlékeztetett: három évvel ezelőtt a szakszervezetek a kormány kérésére beleegyeztek a bérszorzók korrigálásába, vagyis csökkentették a különbséget az alacsonyabb és a magasabb bérkategóriák között, hogy elkerüljék a dolgozók tömeges pereit, amelyek akkor jelentős anyagi károkat okoztak az állami vállalatoknak. Most azonban a helyzet ismét tarthatatlanná vált.
A vasútnál dolgozó mintegy 10 ezer alkalmazottból több mint hatezren már hozzájárultak ahhoz, hogy a szakszervezeti fellépés élesebb formát öltsön. A következő lépés egy január 28-i sajtótájékoztató, ezt követően pedig tíz napon belül tüntetést terveznek a kormány épülete előtt a fővárosban.
Ranđelović elmondta: december 18-án tárgyaltak Đuro Macut miniszterelnökkel, aki szerint a pénz nem jelent problémát, a kormány azonban attól tart, hogy a vasutasbérek emelése precedenst teremtene más közvállalatok számára. A szakszervezet álláspontja szerint az általuk kért összeg éves szinten minimális terhet jelentene az államnak.
A szakszervezeti vezető arra is figyelmeztetett: ha a kormány nem reagál a követelésekre, előbb figyelmeztető sztrájk, majd általános sztrájk következik. Hangsúlyozta, hogy minden lépést a törvényekkel összhangban tesznek meg.
Késések a vasúti közlekedésben
Ranđelović kitért a vonatkésések okaira is. Szerinte ezek mögött több tényező áll: kedvezőtlen időjárás, a kivitelezési munkák gyenge minősége, valamint a karbantartáshoz szükséges munkaerő hiánya. Hozzátette: nincs elegendő ember az infrastruktúra őrzésére sem, miközben gyakoriak a lopások és rongálások.
„Az államnak szigorúbb törvényekre lenne szüksége azokkal szemben, akik aprópénzért okoznak milliós károkat a közvagyonban” – fogalmazott.
