A Pénzügyminisztérium 2026–2028-as időszakra szóló gazdasági reformprogramjának tervezete szerint a bérek és nyugdíjak jelentős emelése ellenére 2025-ben elmaradt a várt fogyasztásnövekedés Szerbiában. Ez arra kényszerítette az államot, hogy felülvizsgálja a fiskális keretet, valamint módosítsa a bevételi és kiadási előirányzatokat annak érdekében, hogy a költségvetési hiányt a GDP három százalékán tartsa, írja a Biznis.rs portál.
A 2024 végén elfogadott intézkedések erősen befolyásolták a 2025-ös költségvetési terveket. A nyugdíjak a törvényi képletnek megfelelően 10,9 százalékkal emelkedtek, a minimálbér óránként 13,7 százalékkal nőtt, a közszféra bérei nyolc százalékkal emelkedtek, miközben az adómentes bérhányadot szintén 13,7 százalékkal növelték. A kormány azt várta, hogy ez az intézkedéscsomag élénkíti a lakossági fogyasztást, és közvetve növeli a fogyasztáshoz kötődő adóbevételeket, valamint az élénkülő foglalkoztatás és bérdinamika révén az adó- és járulékbevételeket is. A várakozások azonban nem teljesültek.
A tervezet szerint a korábbi évekkel ellentétben – amikor az úgynevezett „pánikfogyasztás”, a nem rezidensek kiadásai és egyéb egyszeri hatások miatt a fogyasztás gyorsabban nőtt, mint a rendelkezésre álló jövedelem – most ennek épp az ellenkezője figyelhető meg. A fogyasztás elmarad a jövedelmek növekedésétől, ami a háztartások fokozott óvatosságára és a kiadások elhalasztására utal a megnövekedett bizonytalanság közepette. Ezt támasztja alá a lakossági bankbetétek erőteljes növekedése is. A minisztérium szerint ez nem tartós fogyasztáscsökkenést, hanem inkább elhalasztott költekezést jelent, amely a bizonytalanság enyhülésével részben visszatérhet a keresletbe.
A gyengébb kereslet közvetlen következménye az adóbevételek felülvizsgálata lett. A legnagyobb visszaesés az általános forgalmi adónál jelentkezett: az áfabevételeket 54 milliárd dinárral, azaz 5,1 százalékkal csökkentették az eredeti tervhez képest. A korábban tervezett 1.056 milliárd dinár helyett 1.002 milliárd dinár bevétellel számolnak. Ugyanakkor a személyi jövedelemadóból származó bevételek 7,3 milliárd dinárral, a társadalombiztosítási járulékok pedig 27,6 milliárd dinárral emelkedtek, köszönhetően a vártnál kedvezőbb bér- és foglalkoztatási adatoknak. A társasági nyereségadó-bevételek is enyhén nőttek, mivel az eredeti terv konzervatív feltételezésekre épült.
A vámbevételek 1,9 milliárd dinárral csökkentek, miközben a jövedéki adók esetében 15,3 milliárd dináros növekedést könyveltek el. Ez elsősorban az üzemanyagokra és a dohánytermékekre kivetett jövedéki adók jobb beszedésének tudható be, bár a minisztérium hangsúlyozza: a dohányfogyasztás csökkenése továbbra is tart, csak lassabb ütemben, így a növekedés inkább bázishatás, nem pedig szerkezeti fordulat eredménye. A dokumentum arra is felhívja a figyelmet, hogy a korábbi évek inflációellenes jövedéki politikája tartós, több mint 100 milliárd dináros bevételkiesést okozott a költségvetésnek.
A kiadási oldalon a 2025-ös felülvizsgált keretben összességében 10,7 milliárd dináros növekedés szerepel, de jelentősen átalakult a szerkezet. A személyi jellegű ráfordítások 23,7 milliárd dinárral nőttek, főként az oktatási és egészségügyi béremelések miatt. Ezzel szemben a dologi kiadások, valamint a beruházási kiadások csökkentek, elsősorban az egyes projektek megvalósításának lassabb üteme miatt. A tőkekiadások 18,3 milliárd dinárral lettek alacsonyabbak az eredeti tervnél, ugyanakkor továbbra is elérik a GDP 7,1 százalékát, ami a magas szintű állami infrastruktúra-beruházások fenntartását jelzi.
Hiába nőtt a bevétel, az emberek óvatosan költik a pénzüket
