Súlyos vitát váltott ki a Szerbiai Villanygazdaság (EPS) új, 2026–2028-as időszakra szóló terve, ám a kritikák ezúttal nem elsősorban az ellenzéktől, az energetikai szakmától vagy a lakosságtól érkeztek, hanem magától a köztársasági elnöktől. Aleksandar Vučić a kormányülésen nyilvánosan bírálta az állami áramszolgáltatót, amiért szerinte irreálisan alacsony fogyasztási növekedéssel számol, figyelmen kívül hagyva a jövőbeni adatközpontok, szuperszámítógépek és a mesterséges intelligencia energiaigényét, írja a Danas.
A szakértők szerint Vučić kritikáinak egy része megalapozott. Régóta ismert probléma, hogy az EPS gyenge tervezése hozzájárult ahhoz, hogy Szerbia az egykori villamosenergia-exportőrből fokozatosan importra szoruló országgá vált. Az elmaradt bányafejlesztések, a romló lignitminőség, az elöregedett hő- és vízerőművek elégtelen karbantartása, az új kapacitások hiánya, valamint a pártalapú foglalkoztatás mind hozzájárultak a jelenlegi helyzethez.
Vučić legélesebb kifogása az volt, hogy az EPS a következő három évre gyakorlatilag változatlan villamosenergia-fogyasztással számol. „Hogyan jutottak erre a következtetésre? Megkérdezték, hány adatközpont épül, mennyi szuperszámítógép lesz, és mit jelent ez a mesterséges intelligencia szempontjából?” – kérdezte indulatosan a kormányülésen.
Petar Đukić, a Belgrádi Műszaki és Kohászati Kar professzora szerint van igazság az elnök szavaiban, különösen akkor, ha az EPS valóban korábbi évek adatait másolja, és nem számol sem a lakossági, sem az ipari fogyasztás növekedésével. Ugyanakkor kifogásolta a kritika módját. Úgy véli, érthető az idegesség, de nem indokolt mindezt kamerák előtt, kormányülésen előadni. Véleménye szerint az ilyen fellépés inkább politikai üzenet a választóknak, amely azt sugallja, hogy „van valaki, aki mindent kézben tart”.
A szakértők hangsúlyozzák: a valódi kérdés nem az, hogyan kapnak majd áramot a szuperszámítógépek, hanem az, hogyan biztosítható a lakosság ellátása. A szénalapú termelés ma a szerb villamosenergia több mint 60 százalékát adja, miközben a szénblokkok fokozatos kivezetése és a megújuló energiaforrások lassú fejlesztése komoly kockázatot jelent.
Goran Đukić, a Szerbia Központ párt energetikai bizottságának elnöke szerint az EPS azért sem tervez fogyasztásnövekedéssel, mert „nincs meg a tudása és képessége, hogy a meglévő termelőkapacitásokat névleges teljesítményen működtesse”. Rámutatott, hogy a hőerőművi kapacitásoknak mindössze valamivel több mint 50 százaléka működik stabilan, gyakori üzemzavarok mellett, főként az elhalasztott és hiányos karbantartások miatt.
Külön problémának nevezte a nyári csúcsfogyasztás alábecslését. „Teljesen érthetetlen, hogyan lepődhet meg minden nyáron az EPS azon, hogy nő az áramfogyasztás, amikor ma már nincs olyan új lakás vagy iroda, ahol ne lenne klímaberendezés” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a rossz tervezés miatt az elmúlt években tízmillió eurókat költöttek feleslegesen importra.
A megújuló energiaforrások szerepéről Goran Đukić rendkívül kritikus véleményt fogalmazott meg. Szerinte ezek önmagukban nem képesek kiváltani a szénalapú termelést, különösen a folyamatos energiaigényű nagyfogyasztók, például adatközpontok esetében. „A megújulók termelése időjárásfüggő, míg a fogyasztás állandó. Ez egyszerűen nem kompatibilis.”
Megoldásként a nukleáris energiát nevezte meg, ugyanakkor szerinte tartózkodnunk kellene a kis moduláris reaktoroktól.
„Szerbiának nem kísérleti technológiákra, hanem nagy teljesítményű, harmadik plusz generációs atomerőműre van szüksége” – hangsúlyozta, mivel szerinte a hőerőművi blokkok elhamarkodott leállítása „konkrétan sötétségbe taszíthatja az országot”.
Összességében a szakértők szerint Vučić kritikái részben jogosak, de elterelik a figyelmet a mélyebb strukturális problémákról és a politikai felelősségről, amelyek nélkül a szerb energetikai rendszer hosszú távú biztonsága nem garantálható.
A fő kérdés, hogy hogyan biztosítható a lakosság áramellátása (Fotó: pixabay)
