A Bírói Hatalom Szakszervezete arra hívta fel a bírákat és ügyészeket, hogy tiltakozásul azonnal függesszék fel munkájukat amiatt, hogy a szerbiai parlament elfogadta azt az igazságügyi törvénycsomagot, amelyet a Szerb Haladó Párt képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő.
A szakszervezet közleménye szerint ezek a törvények nem mentek át nyilvános vitán, és nem küldték meg őket véleményezésre a Bírói Főtanácsnak és az Ügyészi Főtanácsnak sem, „noha ez törvényi kötelezettség”.
„Az ilyen eljárás durván sérti a demokratikus jogalkotási folyamat alapvető normáit, és közvetlen támadást jelent a hatalmi ágak megosztásának alkotmányos elve ellen. A Bírói Hatalom Szakszervezete ezért felszólítja a bírákat és ügyészeket, hogy azonnal lépjenek munkabeszüntetésbe, mint az igazságszolgáltatás függetlenségének és a jogállamiságnak legitim, alkotmányosan megalapozott és törvényes védelmi formájába” – áll a közleményben.
A szakszervezet értékelése szerint az igazságügyi törvények módosításai az igazságszolgáltatás függetlensége feletti politikai befolyás megteremtésére irányulnak, ami teret nyit az egyes ügyekbe való jogellenes beavatkozás előtt, különösen azokban az esetekben, ahol a vádlottak a kormányzó politikai struktúrához közel álló személyek.
„Ez rendszerszintű fenyegetést jelent a jogállamiságra és Szerbia alkotmányos rendjére” – közölte a Bírói Hatalom Szakszervezete.
A szerbiai parlament szerdán fogadta el azt az igazságügyi törvénycsomagot, amelyet a Szerb Haladó Párt (SNS) képviselője, Uglješa Mrdić terjesztett elő. A törvényeket 138 képviselő támogatta, míg 37-en ellene szavaztak, az ellenzék által benyújtott valamennyi módosító indítványt pedig elutasították.
A Mrdić-féle törvények célja a véleményszabadság teljes felszámolása a közösségi médiában.
Mrdić, aki a parlament igazságügyi bizottságának elnöke, többször is nyilvánosan kijelentette, hogy törvényjavaslatainak indoka az, hogy az ügyészség egyes részei „elszakadtak az államtól”. Név szerint kiemelte Zagorka Dolovac legfőbb ügyészt, valamint Mladen Nenadićot, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség vezetőjét.
A csomag magában foglalja a bíróságok és ügyészségek székhelyéről és illetékességi területéről szóló törvényjavaslatot, a Legfőbb Ügyészi Tanácsról szóló törvény módosítását, az informatikai bűnözés elleni küzdelemért felelős állami szervek szervezetéről és hatásköréről szóló törvény módosításait, a közvádlói törvény, valamint a bírókról szóló törvény változtatásait.
Bojana Savović ügyész a Danas-nak elmondta: az ilyen horderejű törvénymódosítások sürgősségi eljárásban történő elfogadása, nyilvános vita nélkül – amit az Európai Bizottság többször is bírált – egyértelműen azt mutatja, hogy a hatalmat egyáltalán nem érdekli a jogállamiság, sem a szakma véleménye.
„A törvényjavaslatok visszalépést jelentenek az ügyészek önállóságának erősítése terén, és a befolyás központosítására irányulnak, mivel ismét megerősítik a bírósági elnökök és a főügyészek pozícióját” – mondta Savović. Hozzátette, az a törekvés, hogy az ország egész területén illetékes Informatikai Bűnözés Elleni Osztályt még erősebb ellenőrzés alá vonják, és Nenad Stefanovićhoz, a belgrádi Felső Ügyészség főügyészéhez kössék, azt mutatja, hogy a hatalom célja a közösségi médiában zajló véleménynyilvánítás és indokolt társadalmi kritika teljes felszámolása. Mindez összhangban a hatalom azon lépéseivel, amelyek a teljes médiakontroll megszerzését célozzák.
Jovan Rajić ügyvéd szerint Aleksandar Vučić vagy ezzel teszteli az állampolgárok türelmét és a várható reakciókat, vagy pedig visszatért a radikális politikájához, mert úgy érzi, kicsúszik a talaj a lába alól, és már semmi sem érdekli.
„Ha ez a törvénycsomag valóban életbe lép, akkor totális represszió következik. A legnagyobb probléma az a törvény, amely megváltoztatja a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) hatáskörét: Mrdić minden ésszerű magyarázat nélkül gyakorlatilag megszünteti a TOK-ot, és mesterségesen a belgrádi Felső Ügyészséghez telepíti a hatáskörét” – mondta az ügyvéd, aki szerint a belgrádi Felső Ügyészségen található Nenad Stefanović, az igazságszolgáltatás leglojálisabb szereplője, és Vučić azt akarja, hogy ő vezesse azokat az eljárásokat, amelyekben akár ő maga, akár párt- és üzleti köre érintett lehet. Emellett azt is javasolják, hogy az informatikai bűnözés elleni különleges osztály ismét Stefanović ellenőrzése alá kerüljön: ő választhassa ki az ügyészeket azzal a céllal, hogy fegyelmezzék az embereket a közösségi médiában. Így megszűnne az egyetlen tér, ahol eddig szabad véleménynyilvánítás létezett, és ahol az üzenetek eljuthattak a szélesebb közönséghez. Ha ez átmegy, az további elnyomást és az igazságszolgáltatás további ellenőrzését jelenti” – fogalmazott.
A Legfőbb Ügyészség kollégiuma közleményben figyelmeztetett: több, az igazságszolgáltatást érintő törvény elfogadása negatív precedenst teremtene, és súlyos visszalépést jelentene az ügyészség és a bíróságok reformjában. Az ügyészség szerint a javaslatok elfogadása súlyosan sértené az ügyészség alkotmányos berendezkedését mint önálló állami szervét, amely hatásköreit az alkotmány, a nemzetközi szerződések, a törvények és a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai alapján gyakorolja.
Ez különösen arra az alapelvre vonatkozik, amely tiltja, hogy az ügyészségen kívüli szereplők befolyást gyakoroljanak az ügyészségre és az ügyészek döntéshozatalára egyes ügyekben.
A jogszabályok elfogadása az ügyészség modernizálásáról való lemondást és a főügyészek megerősített monokratikus rendszeréhez való visszatérést jelentené, a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész hatásköreinek további csökkentésével – áll a Legfőbb Ügyészség közleményében.
Mindez súlyos visszalépést jelentene az ügyészség és a bíróságok reformjában (Fotó: Kanizsa Újság)
