Két, 1993-ból származó dokumentum került nyilvánosságra, amelyek Domagoj Margetić zágrábi újságíró szerint Aleksandar Vučić háborús szarajevói jelenlétére és szerepére utalnak.
A boszniai Föderáció televíziójának (FTV) Plenum című műsorában bemutatott dokumentumokat az újszarajevói (Novo Sarajevo) csetnik különítmény volt parancsnoka, Slavko Aleksić írt alá.
Aleksić csetnik vajda az egyikben a különítmény parancsnokságát egy 20 ezer német márkás pénzadományról tájékoztatta 1993. november 23-án. A dokumentum szerint a pénz állítólag egy olasz állampolgártól származott, és Aleksićnek az összeget Aleksandar Vučić, a különítmény akkori önkéntese adta át. A másik irat két hónappal korábbi keltezésű, és valójában egy parancs, amelyet a csetnik különítmény és a Szerb Radikális Párt Központi Hazafias Hivatala adott ki, elrendelve az összes helyi egységnek, hogy feltartóztatás, ellenőrzés és átkutatás nélkül engedjék tovább Aleksandar (apja neve Anđelko) Vučićot, aki 1970. március 5-én született – írja a balk.hu.
A dokumentum szerint rajta kívül át kellett engedni azokat az idegeneket/külföldi vendégeket is, akik Belgrádból tartottak Újszarajevó és a zsidó temető felé, őket Aleksandar Vučić önkéntes vezette. A külföldi vendégek számára az is megengedett volt, hogy fegyverük és más katonai felszerelésük legyen. A parancs azzal zárult, hogy a külföldi vendégek mellé Aleksandar Vučić önkéntest a Szerb Radikális Párt Központi Hazafias Hivatala rendelte, így került a Szarajevó közelében lévő különítményhez.
Amikor Vučićot erről a dokumentumról kérdezte az FTV műsorvezetője, először azt mondta, hogy „önök is tudják, hogy ez nem létezik”, majd azt állította, hogy újságíróként biztosítottak neki szabad átjárást.
A szerb elnök ezután dehonesztáló megjegyzéseket tett Margetićre és Čedomir Stojković belgrádi ügyvédre, akik nyilvánosan kiálltak amellett, hogy Vučić érintett lehet a Szarajevó Szafari néven elhíresült bűncselekményekben.
A szerb elnök visszautasította azokat a vádakat, amelyek szerint a háború alatt bármilyen fegyveres tevékenységben részt vett volna Szarajevóban. Azt mondta, hogy nem lehet róla olyan képet találni, amelyen fegyverrel a kezében látható, mert soha nem volt puskája.
Úgy fogalmazott, hogy leveszi a terhet a kérdezőkről, mert szerinte a képeken valahol esernyő látszik, valahol állvány, de puska sehol sincs. Azt állította, hogy soha nem lőtt, soha nem ölt, és amíg Palén tartózkodott – amely a boszniai szerbek háborús központja volt Szarajevó szomszédságában a kilencvenes években –, nem is hallott ilyen dolgokról.
Domagoj Margetić szerint a dokumentum, amelyet 1993. november 23-án Slavko Aleksić írt, további részletekkel szolgál Aleksandar Vučić részvételéről a háborús Szarajevóban zajló, úgynevezett „emberi szafarikon” az 1990-es években.
Domagoj Margetić megjegyezte, hogy a dokumentumot, valamint a Vučić és a vendégek szabad mozgását lehetővé tévő parancsot, továbbá a különítmény archívumából származó egyéb iratokat, amelyek a birtokában vannak, Slavko Aleksić harcostársai adták át neki, akikre a volt parancsnok rábízta a háborús archívuma egy részét „arra az esetre, ha vele valami történne”.
A horvát újságíró szerint a harcostársaktól akkor kapta meg az archívum jelentős részét, amikor Aleksić hirtelen „meghalt”, halálát pedig Margetić állítása szerint az Aleksandar Vučić titkosszolgálatához, vagyis a BIA-hoz köthető szereplők okozták.
Aleksandar Vučićot feljelentették a „szarajevói szafari”-ban való érintettsége miatt
A szerb elnök lehengerlő stílusban nyilatkozott a boszniai Föderáció televíziójának (Forrás: X platform)
