Az országgyűlési bizottság egyetért azzal, hogy Szerbia 42 millió eurós hitelt vegyen fel szuperszámítógép beszerzésére, vagyis a szerbiai parlament pénzügyi, köztársasági költségvetési és a közpénzek felhasználásának ellenőrzéséért felelős bizottság jóváhagyta annak a törvénynek az elfogadását, amely megerősíti a Szerbia és Franciaország kormánya közötti hitelmegállapodást. A kölcsön összege 42 millió euró, és nagy teljesítményű számítógép (szuperszámítógép) beszerzésére szolgál.
Szerbia a hitelt Franciaországtól veszi fel 7,5 éves futamidőre. Az éves kamatláb 3,75 százalék lesz, a kölcsönt pedig két részletben hívják le: 25 és 17 millió euró értékben. A szuperszámítógépet Franciaországban szerzik be.
Az országgyűlési bizottság emellett döntést hozott az eljárás megindításáról is a közbeszerzési eljárásokban eljáró ajánlatkérők védelmével foglalkozó bizottság elnökének és egy tagjának megválasztására vonatkozó javaslat kidolgozása érdekében, pályázat kiírásával.
No de mire kellhet Szerbiának egy szuperszámítógép, mire használható közhasznúan, és hol vannak a kockázatok?
Egy szuperszámítógép nem „luxus”, hanem infrastruktúra, hasonlóan egy autópályához vagy erőműhöz. Akkor indokolt, ha széles körű, civil célú felhasználás történik. Egy szuperszámítógépet az állam felhasználhat például időjárás-és klímamodellezésre, árvíz-és aszályelőrejelzésre, extrém időjárási események (hőhullámok, viharok) előrejelzése. Az energetika területén villamoshálózat-szimulációk készítésére vagy megújuló energia termelési modellezésre, az egészségügyben gyógyszerkutatásra, molekuláris szimulációkra, járványterjedési modellek készítésére. Ezen kívül hasznos lehet a közlekedés-és várostervezésben, valamint a tudomány és oktatás területén, melynek keretében egyetemek, kutatóintézetek számításigényes projektjei készülhetnek el, de a mesterséges intelligencia kutatásban is jól jöhet. Nem mellesleg a mezőgazdaság is hasznát vehetné például terméshozam-előrejelzés vagy öntözési és talajmodellek készítése által.
Ehhez persze az is kell, hogy széles körű hozzáférést biztosítsanak a számítógéphez, így ne csak 1-2 minisztérium használja, hanem az egyetemek és kutatóintézetek is kapjanak hozzáférést, legyen megfelelő szakembergárda, és hogy ne párhuzamosítson feleslegesen más állami rendszereket.
Fennállnak természetesen visszaélési kockázatok is, hiszen a szuperkomputereket politikai és titkosszolgálati célokra is felhasználhatják, feltéve, hogy nincs mögötte megfelelő ellenőrzési mechanizmus, de ha csak kormányközeli cégek, intézetek használhatják, nincs nyilvános pályázati rendszer, és nem publikálják, mire használják az erőforrásokat, az komoly problémát jelent.
Szerbiában esetében elmondható, hogy a kockázat nem technológiai, hanem intézményi és politikai.
Széles körű, nyílt hozzáférést kellene biztosítani a szuperszámítógépekhez (Fotó: freepik)
