A Nagybecskereki Szociális Fórum szerint a Linglong gyárban ismét súlyosan sérülnek a munkavállalói jogok, és komoly a gyanúja a kényszermunkának és az emberkereskedelemnek, ezúttal bangladesi migráns munkásokkal szemben. A történtek után a munkásoknak ugyan kifizették az elmaradt bérek egy részét és visszaadták útleveleiket, ugyanakkor felmondásokat is átadtak nekik, adta hírül a Danas.
A fórum közleményében emlékeztetett arra is, hogy korábbi esetekben – beleértve az egyiptomi munkások ügyét – azt követelték, hogy az adóhatóság is vonuljon ki a helyszínre, mivel az úgynevezett „tárgyalási” helyzetekben a munkáltatók rendszeresen az írásos szerződésekre hivatkoznak, tagadva a szóbeli megállapodásokat, a ténylegesen kialkudott munkabéreket, a ki nem fizetett túlórákat és egyéb követeléseket, amivel a munkásokat arra kényszerítik, hogy éveken át bíróságon küzdjenek jogaik érvényesítéséért.
„Az, hogy a bašaidi székhelyű MEGA GREEN PLUS DOO vállalatot formális munkáltatóként jelölték meg, miközben a munkásokat ténylegesen a Linglongnak adta bérbe, egyértelműen mutatja, hogy Szerbiában ma széles körben elterjedt és jövedelmező üzlet a munkaerő-lízing, amely különösen a kiszolgáltatott és függő helyzetben lévő munkavállalók kizsákmányolására épül. Ennek a gyakorlatnak véget kell vetni” – hangsúlyozták.
Hozzátették, hogy a felelősség nemcsak a formális munkáltatókat terheli, hanem azokat a vállalatokat is, amelyek munkaerőt használnak lízingkonstrukciókon keresztül, és tudatosan részt vesznek egy olyan rendszerben, amelyben alapvető emberi és munkavállalói jogok sérülnek.
Közvetlenül azután, hogy a Linglong gyárban dolgozó bangladesi munkások bejelentették jogaik megsértését, a vállalat szelektíven és drasztikusan szigorította a belső szabályok alkalmazását, amelyek korábban is léteztek, de ritkán használták őket.
„Ezeknek az intézkedéseknek a legnagyobb terhét a lízingelt munkások viselik, míg a közvetlenül a Linglongnál foglalkoztatott dolgozókra nem vonatkoznak ilyen korlátozások. A munkások szerint a telefonjaikat fizikailag piros matricákkal lezárják, tilos a fényképezés, a videózás vagy bármilyen feljegyzés készítése, és a gyárba való belépéshez szükséges belépőkártyákat most szigorúan az ellenőrzés és az elhallgattatás eszközeként alkalmazzák” – áll a Nagybecskereki Szociális Fórum közleményében.
Kiemelték, hogy ez a gyakorlat nem a biztonság védelmét szolgálja, hanem egyértelmű megtorlás és a szelektív represszió eszköze.
Szavaik szerint a lízingelt munkások gyakran kiszolgáltatottabb helyzetben vannak, korlátozott jogokkal és gyengébb jogi védelemmel, ami különösen sebezhetővé teszi őket a diszkriminációval szemben.
„Az üzleti titkok védelmét itt ürügyként használják a megfigyelésre és a megfélemlítésre, miközben a munkavállalók jogai – beleértve azt a jogot is, hogy az ellenőrző hatóságokhoz, szakszervezetekhez, a médiához vagy emberi jogi szervezetekhez forduljanak – a gyakorlatban teljes mértékben fel vannak függesztve” – figyelmeztetett a Nagybecskereki Szociális Fórum.
Hangsúlyozták, hogy az ilyen intézkedések ellentétesek a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető normáival és a hazai munka törvénykönyvével, amelyek tiltják a diszkriminációt és garantálják a munkavállalók védelmét a megtorlással szemben.
A szervezet sürgős fellépést és az ilyen gyakorlatok jogszerűségének kivizsgálását követeli az illetékes intézményektől.
A bangladesi munkások kiszolgáltatott és függő helyzetben vannak (Fotó: Beta)
