1942. január 27-én Óbecsén közel 250 szerb, zsidó és roma lett a razzia áldozata. A Tisza-parti vesztőhelyen felállított márványtáblák előtt pénteken emlékeztek meg az ártatlan áldozatokról.
Az esemény rendhagyó volt: a középiskolásokból álló Óbecse ébred ifjúsági csoport a péntekenként a belvárosban megtartott 16 perces néma főhajtás helyett ezen a napon a Tisza-partra, a zsilipnél lévő márványtáblákhoz invitálta a polgárokat 11:52-re, hogy 17 perces néma főhajtással emlékezzenek az újvidéki vasútállomáson, illetve a 84 évvel ezelőtti razziában életüket vesztett áldozatokra.
Ugyanakkor az önkormányzat szervezésében a szokásos időben: pontban délben kezdődött a megemlékezés ugyanitt, így miközben a diákok csöndben, egy-egy szál virággal álltak a valamikori vesztőhelynél, kezdetét vette a hivatalos esemény kórussal, beszédekkel – a gimnazisták eközben voltak kénytelenek a 17. perc után csendben a márványtáblák elé vonulni, hogy ott helyezzék el a kegyelet virágait. Ezt követően el is hagyták a helyszínt.
Az 1942-es eseményekről a Harcosok Szövetsége óbecsei szervezetének a nevében Milun Čokorović, az önkormányzat nevében Vuk Radojević polgármester beszélt, az újvidéki zsidó hitközség elnöke, Ladislav Trajer pedig aktuálpolitikai utalásoktól sem mentes beszédét azzal zárta: napjainkban Magyarország talán a legjobb barátja a szerb és a zsidó népnek.
A megemlékezés végén gyászmisét szolgáltattak az áldozatok emlékére, melynek keretében pravoszláv, katolikus és zsidó imák is elhangzottak, majd megkoszorúzták az emlékhelyet.
A vesztőhelyen történt megemlékezés előtt az 1962-ben lerombolt zsinagógára és az egykori zsidó iskolára emlékeztető, a központi óvoda falára kihelyezett márványtáblánál is volt egy rövid megemlékezés, itt Szerda Balázs tanácstag és Kovács Róbert, a Szabadkai Zsidó Hitközség koordinátora szólt az egybegyűltekhez, majd a Szent György templomban tartottak misét a II. világháború és a razzia ártatlan áldozataiért.
Fotó: Fehér Rózsa
