Az újvidéki vasútállomás előtetőjének leomlásáért viselt felelősség megállapítására létrehozott Ankétbizottság tagjai, Ognjen Radović és Vladimir Obradović professzorok hozzájutottak a Belgrád és Ópázova közötti gyorsvasúti szakasz építési munkálatairól szóló belső jelentéshez. A dokumentumból számos szabálytalanságra, műszaki hiányosságra, eltussolt büntetőfeljelentésekre derül fény, valamint arra, hogy a kivitelezés a tervektől eltérően, ellenőrzés nélkül, a dokumentációban nyomot nem hagyva zajlott.

2020 nyara van. A koronavírus-járvány kiürítette Szerbia fővárosának utcáit. Kijárási tilalom van érvényben, ám sem a mozgáskorlátozás, sem a koromsötét nem akadályozta meg a Belgrád–Stara Pazova gyorsvasút építését. A kínai kivitelezők nem azért siettek, hogy mielőbb elkészüljenek a pályával, hanem akkor dolgoztak, amikor senki sem tudta őket felügyelni, állapítja meg riportjában az N1.

Ez csupán egy a számos problémák közül, amelyek szerepelnek abban a belső jelentésben a gyorsvasút építésének minőségéről, amelyet az akkori építésügyi minisztériumi államtitkár, Kern Imre küldött, és amelyhez az Ankétbizottság tagjai jutottak hozzá.

„Az ilyen kivitelezői eljárás ellentétes a Szerb Köztársaság előírásaival. Az elvégzett munkák elfogadhatatlanok az alkalmazott kivitelezési technológia, az elkészült alapozások és teherhordó lemezek miatt is. Nem megfelelő betonminőséget építettek be, nem a megfelelő minőségű vasalást használták, az alapozási oszlopok elhelyezkedése az esetek többségében nem felel meg az előírt geodéziai pozícióknak” – áll a jelentésben.

Volt-e egyáltalán bármi, ami rendben volt, vagy a kontármunka szó is enyhe kifejezés arra, ami az építkezésen történt?

A szabadkai vasútállomás aluljáró a megépítés után

„A vasútvonal 1200 oszlopából 700-at engedély és munkabejelentés nélkül állítottak fel. 180 oszlop egyáltalán nincs a megfelelő helyen, rossz minőségű betonnal és rossz vasalással készült, minőségvizsgálat nélkül” – mondta Vladimir Obradović, az Ankétbizottság tagja.

Ezt az ellenőrző hatóság is észlelte, ezért gazdasági vétség miatt feljelentést tett a kínai konzorcium mindkét cége (CRIC és CCCC), valamint további három kínai állampolgár, mint felelős személyek ellen, míg a szerb mérnök ellen – aki a kivitelezési munkákért felelős volt – az ellenőr büntetőfeljelentést tett az alábbi indoklással:

„A felelős kivitelező az objektumot a kiadott építési engedéllyel és az engedély alapjául szolgáló műszaki dokumentációval ellentétesen építette, amivel veszélyt idézett elő az emberek életére és testi épségére, valamint nagyobb értékű vagyonra” – áll a feljelentésben.

Minderről – az e-mailes levelezésből is látszik – tudott az akkori építésügyi miniszter, Zorana Mihajlović is. Az Ankétbizottság tagjai szerint azonban ahelyett, hogy az ügyészséghez fordult volna, a miniszter leveleket írt Kína nagykövetének és a kínai kivitelezőknek, felhívva a figyelmet a fennálló problémákra.

A szabadkai vasútállomás azóta sem használható

„Hogy ő bűntárs volt-e, vagy megállapodott abban, hogy együttműködő tanú legyen, azt nem tudom, de nagyon furcsa, hogy azt a személyt, aki akkor felelős volt, nem vonják felelősségre. És ahelyett, hogy a problémákat a saját intézményeinken és jogrendszerünkön keresztül oldanánk meg, elmegy a kínai nagykövethez könyörögni. Aztán pedig azt mondjuk ezeknek a cégeknek: nagyszerű, itt van még egy egymilliárd eurós projekt, csináljátok meg” – mondta Obradović.

Ugyanez a konzorcium kapta meg az Újvidék–Szabadka közötti gyorsvasút építését, valamint az újvidéki vasútállomás felújítását is. Azok a professzorok, akik immár egy éve az Ankétbizottság munkáján keresztül vizsgálják az állomás perontetőjének leomlásáért viselt felelősséget, ezért úgy vélik: ha az illetékesek időben reagálnak, és megvonják a munkát a hanyagul dolgozó kínai cégektől, talán elkerülhető lett volna az újvidéki tragédia.

„Ennek a dokumentumnak és ennek a feltárásnak az a jó oldala, hogy megmutatja, hogyan dolgoztak a projekteken. Ez egy vasútvonal, de lényegében két projekt, és felmerül a kérdés, hogy más projekteken is így dolgoznak-e. Ha tehát két ilyen esetünk van, joggal gondolhatjuk, hogy hasonló dolgok történnek az autópálya-projekteknél és más infrastrukturális beruházásoknál is” – véli Ivan Radak, a Forbes Srbija főszerkesztője.

Már csak azért is, mert ezeken a projekteken is a két említett kínai vállalat dolgozik. A China Railway International jelenleg a Zombor–Verbász közötti vasútvonalat, valamint az Újvidék-Gombos–Szabadka vonal 150 kilométeres szakaszát újítja fel, míg a China Communications Construction Company Szerbia-szerte útépítési munkákban vesz részt.