A Szerbia és Horvátország közötti gázvezeték megépítése – amely révén Szerbia kapcsolódna a horvátországi Krk szigetén működő cseppfolyósított földgáz- (LNG) terminálhoz – a hivatalos dokumentumok szerint mintegy 60 millió euróba kerülne, és 2031-ig készülhetne el, írja a Danas.
A gázvezeték építésének kérdését nemrég Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter vetette fel a nyilvánosság előtt. Elmondta, hogy Horvátország tervezi a vezeték megépítését Szerbia irányába, és hogy Szerbia is érdeklődést mutatott a projekt iránt.
A Szerbia jövőbeli energetikai projektjeiről szóló dokumentumok megerősítik, hogy ez a gázinterkonnektor szerepel a tervezett projektek listáján, ám jelenleg nem tartozik a prioritások közé – ellentétben a Romániával és Észak-Macedóniával tervezett gázvezetékekkel.
A szerb oldalon a gázvezeték hossza 95 kilométer lenne, és a gospođinci csomóponttól a bácsújlaki (Bačko Novo Selo) határátkelőig húzódna.
Dubravka Đedović Handanović bányászati és energetikai miniszter is megerősítette, hogy Szerbia fontolóra veszi a projekt megvalósítását, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy bizonyos óvatosság indokolt a Horvátországgal korábban szerzett tapasztalatok miatt, különösen az Adriai Kőolajvezeték (JANAF) révén történő kőolajszállításokkal kapcsolatban.
A szakértők úgy vélik, jó lépés lenne Szerbia számára ennek a gázvezetéknek a megépítése, hiszen minden új összeköttetés, illetve minden további gázellátási forrás egyfajta garanciát jelent az energiabiztonságra, és mindenképpen pozitív lépés, ugyanakkor felhívják a figyelmet arra is, hogy a krki LNG-terminál kapacitása viszonylag kicsi – évente körülbelül hatmilliárd köbméter –, ezért felmerül a kérdés, hogy Horvátország, Magyarország, Szlovénia és Bosznia-Hercegovina mellett jut-e majd elegendő kapacitás Szerbia számára is.
Szerbiának egyelőre a meglévő gázinfrastruktúra-fejlesztési tervhez kellene tartania magát, ami elsősorban a Romániával való összekapcsolódást jelenti, amely hamarosan saját, a Fekete-tengerből származó földgázzal fog rendelkezni.
A másik irány Észak-Macedónia felé vezet, mert így Szerbia – a Bulgáriával meglévő interkonnektor mellett – egy újabb kapcsolatot kapna a görögországi Alexandrúpoliban található gázterminálhoz, amely lényegesen nagyobb kapacitással rendelkezik, mint a krki terminál.
A hivatalos dokumentumok szerint a Romániával közös gázvezeték megépítésének költsége 12 millió euró lesz, míg az Észak-Macedóniával tervezett vezetéké 42 millió euró.
Bogdan Petrović gazdasági tanácsadó szerint a krki LNG-terminál – még a bővítés után is – évente körülbelül hatmilliárd köbméter gáz kapacitásával rendelkezik, amely Horvátországot, Magyarországot és Szlovéniát látja el, a tervezett interkonnektorok révén pedig Bosznia-Hercegovinát és Szerbiát is.
„Bosznia-Hercegovinában három gázerőmű építését tervezik, ami további fogyasztást jelent. Felmerül a kérdés, hogy ezen az útvonalon hozzá tudunk-e jutni a számunkra szükséges mennyiségekhez és még abban az esetben is, ha Szerbia holnap rendelkezne horvátországi interkonnektorral, válsághelyzetben az Európai Unió tagállamai élveznének elsőbbséget” – mutatott rá.
Ezzel párhuzamosan Európában egyre szűkösebb lesz a gáz, az interkonnektorok felértékelődnek.
Miloš Zdravković energetikai szakértő kiemelte, hogy Európában véget ért az olcsó energia korszaka, az ukrajnai háború pedig tovább rontotta az energetikai piac helyzetét.
„A háború előtt Ukrajna volt Európa legnagyobb villamosenergia-exportőre, Oroszország pedig a második. Ma ez már nincs így, további probléma pedig, hogy megszűnt az oroszországi gáz Európába irányuló, észak–déli ellátási útvonala. Maga Oroszország is kevesebb gázt fog tudni exportálni Európába a jövőben, mert a Nyugat-Szibériából származó gáz, amelyet korábban Nyugat-Európának szántak, Kína felé irányul majd” – magyarázta.
A jelenlegi helyzetről szólva hangsúlyozta, hogy Szerbia számára a legfontosabb gázellátási útvonal a Török Áramlat.
„Ez teljes mértékben képes kielégíteni az igényeinket, ez a legolcsóbb gáz, a legjobb infrastruktúránk van hozzá, és a legmegbízhatóbb az ellátás” – mondta.
A meglévő gázinfrastruktúra-fejlesztési tervhez kellene tartani magunkat (Fotó: pixabay)
