A magyarországi Terrorelhárítási Központ (TEK) irodát nyitott a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának Banjalukához közeli kiképzőközpontjában, Zalužani faluban. Egyetlen boszniai nemzetbiztonsági szervezet sem értesült arról, hogy a magyar rendőrség terroristaellenes kiképzőirodát nyitott Bosznia területén. A bosznia-hercegovinai illetékes állami szervek nem reagáltak a történtekre.
A terroristaellenes kiképzőközpont irodáját a magyar Belügyminisztérium a Zalužani kiképzőközpont keretein belül nyitotta meg, egy korábban aláírt, oktatási és szakmai továbbképzési szándéknyilatkozat alapján, noha ez a szándéknyilatkozat sehol nem tartalmaz olyan kitételt, amely szerint a magyar rendőrség terroristaellenes központot nyithat a boszniai Szerb Köztársaságban, tudatta az N1 Sarajevo portál.
„Lenyűgöző, hogy Bosznia-Hercegovina hivatalos intézményeinek egyike sem reagált ennek a magyar rendőri irodának a megnyitására. Várható volt, hogy a boszniai belügyminisztérium, a miniszterek tanácsa vagy a boszniai külügy nyilatkozik a történtek kapcsán, hogy Bosznia-Hercegovina polgárai tisztán lássanak a történtek kapcsán, hiszen mégis egy külföldi állam rendőrségéről van szó, amelynek Bosznia-Hercegovina területén kellene működnie” – jelentette ki Gorsana Katana újságíró az N1 Sarajevónak nyilatkozva.
A boszniai hatóságok semmilyen hivatalos nyilatkozatot nem adtak ki, noha a boszniai Parlamenti Közgyűlés Nemzetek Házának elnöklője, Kemal Ademović is igyekezett tájékozódni az ügyben. „Kapcsolatba léptem néhány intézménnyel, de senki sem kapott teljeskörű tájékoztatást. Tény azonban, hogy az iroda megnyitása megtörtént, s hogy ez teljes egészében alkotmányellenes módon történt. Bosznia-Hercegovina hatásköre ebben az ügyben kizárólagos. Az alkotmány rögzíti, hogy minden nemzetközi biztonsági szervezettel való kapcsolattartás Bosznia-Hercegovina kizárólagos hatáskörében van. Ide tartozik a hírszerzési adatok cseréje, a nemzetbiztonsági adatok cseréje stb. Úgyhogy egy ilyen iroda megnyitásának nincs semmilyen alapja. Ha az említett szándéknyilatkozat az alapja, akkor annak végig kellett volna menni a ratifikációs eljáráson Bosznia-Hercegovinában, ez azonban nem történt meg. Ezt a helyzetet mielőbb tisztázni kell” – mondta a politikus.
Zlatko Miletić parlamenti képviselő, a Föderális Rendőrségi Igazgatóság ( Federalna uprava policije) korábbi igazgatója szerint a magyar rendőrségi banjalukai irodanyitásáról az államnak tudnia kellett volna. „Az állami intézményeknek minden ilyen esetben meg kell adniuk a hozzájárulásukat. Ha nem tudtak az irodanyitásról, akkor ezért valakinek felelnie kell, hiszen ez enyhén szólva sem logikus, s nem is illendő, hogy ne használjak súlyosabb kifejezéseket a történtekre” – mondta Miletić.
Nem ez az első alkalom, hogy a magyar Terrorelhárítási Központ (TEK) megjelenik Boszniában. Tavaly február végén ennek az egységnek 78 tagja be nem jelentett közös gyakorlatot tartott a boszniai Szerb Köztársaság belügyminisztériumának terrorellenes különleges egységével – éppen azon a napon, amikor a bíróság ítéletet hirdetett Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság akkori elnökének büntetőügyében. A magyar csapatot Hajdu János, a TEK főigazgatója vezette.
A magyar fegyveres testület boszniai objektumának szerdai megnyitásán a beszámolók szerint részt vett a boszniai Szerb Köztársaság (RS) belügyminisztere, Željko Budimir, illetve Hajdu János is. Budimir arról beszélt, hogy az irodát „az információcsere elősegítése, valamint a képzési együttműködés miatt hozták létre”. Hajdu János meg azt mondta, hogy „ahhoz, hogy a bűnüldöző szervek, különösen a terrorelhárítással foglalkozó szolgálatok megfelelően tudjanak reagálni a terrorizmus jelentette kihívásokra, nem elegendő az általános együttműködés. Szükséges a különböző megközelítések és tapasztalatok cseréje, a szakterületek kölcsönös megismerése, valamint a közös szakmai érdeklődésre számot tartó kérdések megvitatása.”
Hogy milyen terrorveszélyen kell dolgozni, azt nem részletezték, olvasható a hvg.hu összefoglalójában.
„Milorad Dodik ma már csak pártelnök, de folyamatosan arról beszél, hogy Boszniában fokozódik az iszlám radikalizmus, ami nem igaz. Minden arra utal, hogy mesterségesen próbál válsághelyzetet előidézni, Boszniát pedig az egész Európát fenyegető veszélyként bemutatni” – figyelmeztet Gordana Katana újságíró.
