„Ha valamivel ártani lehet a választásba vetett bizalomnak, az az, ha tökéletesen alaptalan ügyekkel keltünk pánikot. Kétségtelen, a levélszavazás intézménye ezer sebből vérzik, de ma több olyan poszt, cikk is megjelent, amelyek minimum félreértésen alapulnak” – írta a Political Capital független politikai kutatóintézet a Facebookon kedden.
Beszámolójuk szerint a Nemzeti Választási Iroda (NVI) naponta frissíti a levélben szavazók névjegyzékére regisztráltak statisztikai adatait, a Political Capital pedig ezek alapján frissíti a saját, részletesebb összegzéseit.
„Ma sokan azon akadtak fenn, hogy már többen regisztráltak a levélben szavazók névjegyzékére, mint a korábbi választásokon. Ebből jöttek a pánikkeltő következtetések” – írták.
A Political Capital felhívta rá a figyelmet, hogy a levélben szavazók névjegyzékére nem kell minden egyes választás előtt feliratkozni, írja cikkében a Telex. Ha valaki ezt egyszer már megtette, akkor a regisztrációja tíz évig érvényes marad, sőt ha egy későbbi választáson is aktivitást mutatott, akkor ez az óra onnantól újraindul.
„A jelenleg a névjegyzékben szereplő bő 457 ezer választópolgár tehát nem az elmúlt hetekben regisztrált, hanem 2013. augusztus 1-je óta, 12,5 év alatt alakult ki ez a választói tömeg. Épp az a meglepő, hogy a jelenlegi érték csak minimálisan, még ezerrel sem haladja meg a négy évvel ezelőttit” – állapították meg.
Azt is írták, hogy a levélben szavazás valóban rengeteg visszaélésre ad lehetőséget, ezért szerintük a felülvizsgálatára régóta szükség lenne. Például azért is, hogy ne postázzák ki a szavazólapokat elhunytak ezreinek.
Dobrev Klára néhány napja jelentette be, hogy a határon túli magyarok választójogának elvétele a DK egyik fő témája lesz a kampányban, és a párt el is kezdte terjeszteni az üzenetet, hogy „kétszer annyi határon túli regisztrált a választásokra, mint ahányan négy éve szavaztak”.
Az NVI adatai szerint 2026. február 3-án 457 359 külhoni választópolgár szerepelt a levélben szavazók névjegyzékében, a „beérkezett regisztrációs kérelmek száma” pedig 633 059 volt.
A 2022-es országgyűlési választásra 267 834 érvényes levélszavazat érkezett be. Összesen 318 083-an próbáltak meg levélben szavazni, de sokan ezt érvénytelenül tették.
Ha a 268 ezer érvényes 2022-es levélszavazatot hasonlítjuk össze a 457 ezres jelenlegi névjegyzékkel, 70 százalékos növekedés látszik, ha pedig az összesen 318 ezer 2022-es levélszavazatot a 633 ezer regisztrációs kérelemmel, akkor valósnak tűnik a kétszeres növekedés.
Ezeknek az összehasonlításoknak azonban, mint azt László Róbert, a Political Capital választási szakértője is megerősítette a Lakmusznak, valójában semmi értelmük.
„Egyértelműen téves az a sugalmazás, hogy az adatok valamilyen óriási, szervezett mozgósításról tanúskodnak a határon túli magyarok körében” – mondja László Róbert.
Mindettől függetlenül elképzelhető, hogy érdemben több levélszavazat lesz idén, mint amennyi 2022-ben volt, például a levélben szavazók magasabb részvételi aránya miatt, vagy azért, mert kevesebben szavaznak érvénytelenül (László Róbert szerint a korábbi választásokon azért volt sok érvénytelen levélszavazat, mert a „levélcsomagot” viszonylag bonyolult helyesen visszaküldeni). Regisztrálni pedig március 18-ig lehet.
