A belgrádi Különleges Bíróság Tanácsa előtt szerdán, február 4-én kellene megkezdődnie Nikola Selaković kulturális miniszter perének a Vezérkar ügyben. A per további három állami tisztviselőt érint, írja a Beta.
Az ügyészség szerint több jogellenes cselekménnyel hamis tartalmú dokumentumot készítettek, amelynek alapján a hatóságok megfosztották a NATO-bombázásban megsérült Vezérkar épületét a kulturális védettségtől, majd külön törvényt (lex specialis) fogadtak el.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség (TOK) Selakovićon kívül hivatali visszaéléssel és közokirat-hamisítással vádolja a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet igazgatóját, Goran Vasićot, a városi műemlékvédelmi intézet megbízott igazgatóját A. I.-t, valamint a kulturális minisztérium államtitkárát S. J.-t, azzal, hogy ő Selaković utasításai alapján jártak el.
A vádirat szerint az eljárási szabályok megsértésével megkerülték a köztársasági intézet és a Kulturális Örökségvédelmi és Digitalizációs Szektor szakértőit, majd a kormánynak egy hamis döntési javaslatot nyújtottak be a Vezérkar épületének kulturális javak közül való törléséről, amelyet követően a Szerbiai Képviselőház elfogadta a külön törvényt.
Ez lehetővé tette volna, hogy a hatalom lebontsa az épületet, hogy a helyén egy luxuskomplexum épüljön hatalmas tornyokkal, ahogyan azt az azóta felfüggesztett szerződés is előírta, amelyet Goran Vesić építésügyi miniszter és Jared Kushner – az amerikai elnök, Donald Trump veje – cége írt alá. A vállalat azonban végül visszalépett az üzlettől a közvélemény tiltakozása és a Selaković elleni vádemelés miatt.
Selaković már a vádirat kézhezvétele után nyilvánosan ismertette védekezését – noha annak helye a tárgyalóterem lenne –, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészséget „blokádos bandának” nevezve, valamint támadva a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet korábbi igazgatóját, Dubravka Đukanovićot, a parlament Mrdić-féle törvényeiről szóló ülésen.
Đukanović, valamint a városi intézet korábbi igazgatója, Olivera Vučković lemondtak tisztségükről, azt állítva, hogy nyomás nehezedett rájuk, mert nem voltak hajlandók megvonni a Vezérkar védettségét. Lemondásukat követően rövid időn belül Vasićot és A. I.-t nevezték ki a helyükre.
Selaković védelméhez a bíróságon kívül csatlakozott Aleksandar Vučić államfő is, aki felszólította az ügyészséget, hogy ellene is emeljen vádat, kijelentve, hogy ezt „alig várja”, és azt állítva, hogy ő a Vezérkar lebontásának szellemi kezdeményezője, egyben bejelentve, hogy kegyelemben részesítené a többi vádlottat.
Selaković ügyvédje a Szerb Haladó Párt elnökségi tagja, Vladimir Đukanović, aki számos politikailag érzékeny ügyben lát el védelmet, és aki a TOK megszüntetését vagy egy másik ügyészség alá rendelését szorgalmazza.
A Vezérkar és az előtető ügyek eljárásainak megindítása óta a hatalom kampányt folytat a TOK ellen, mivel ezek az ügyek minisztereket érintenek, és akár a legfelsőbb politikai vezetésig is elvezethetnek, veszélyeztetve annak fennmaradását.
Közvetlenül ugyan nem tudták alárendelni a TOK-ot a Mrdić-féle törvényekkel, ahogyan azt a Kiberbűnözés Elleni Ügyészséggel tették, de olyan lehetőséget teremtettek, amellyel a TOK ügyészi állományát felére csökkenthetik, és ezzel gyakorlatilag megbéníthatják a működését.
A Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség azt indítványozta, hogy a bíróság Nikola Selaković kulturális miniszterre három év letöltendő börtönbüntetést szabjon ki, az államtitkár S. J.-re két és fél évet, a Köztársasági Műemlékvédelmi Intézet megbízott igazgatójára, Goran Vasićra három évet, míg a Városi Műemlékvédelmi Intézet megbízott igazgatójára (A. I.) másfél év börtönbüntetést kért.
