Egyre több szerbiai méhész kényszerül felhagyni a tevékenységével, mert a piacot elárasztó olcsó, hamisított importméz teljesen letöri az árakat. Rodoljub Živadinović, a Szerb Méhészeti Szervezetek Szövetségének elnöke szerint a helyzet mára odáig fajult, hogy sok termelő már a költségeit sem tudja kitermelni.
A szakember hangsúlyozza, hogy a méhészetet nem szabad kizárólag a méz előállításán keresztül nézni. A méhek legfontosabb szerepe a beporzás, amely nélkül a mezőgazdaság és a természet jelentős része működésképtelenné válna. Ennek a „szolgáltatásnak” az értékét Szerbiában évente mintegy 566 millió euróra becsülik. Ennek ellenére a méhészek helyzete évről évre romlik.
A legnagyobb gondot a piacon megjelenő hamis mézek jelentik. Živadinović szerint ezek olyan mértékben nyomják le az árakat, hogy sokan már nem látnak értelmet a méhészkedés folytatásában. A különböző mézfajták felvásárlási ára gyakran a termelési költségek alatt marad.
„Egészen a közelmúltig az akácméz felvásárlási ára nagyjából megegyezett az előállítás költségével, ami körülbelül 4,5 euró kilogrammonként. A legalacsonyabb termelési költség Szerbiában 3,5 euró, de ez nagyon egyéni. Számításaink szerint 2011 és 2023 között a méz előállítása 43 százalékkal drágult, az utóbbi időszakban pedig újabb 12 százalékos költségnövekedés következett be. Minden drágul, csak a felvásárlási ár marad változatlan” – figyelmeztet a szövetség elnöke.
A hazai termelőket nemcsak a belföldön előállított hamisítványok sújtják, hanem az olcsó import is. A piacon megjelent olyan „méz”, amelyet mindössze 1,3 euróért kínálnak kilogrammonként – ez három-ötször kevesebb, mint a valódi méz előállítási költsége. Živadinović szerint ezek mögött nemzetközi hamisítói hálózatok állnak, amelyek vegyészek segítségével próbálják kijátszani a modern laboratóriumi vizsgálati módszereket.
„Ez egy nemzetközi méhészeti maffia. Olyan módszereket dolgoznak ki, amelyekkel a legfejlettebb ellenőrzéseket is meg tudják kerülni” – mondja, hozzátéve, hogy a szervezet európai szinten próbál fellépni a jelenség ellen.
Ebben fontos szerepet kap az Európai Méhészeti Szövetség, amelyet két évvel ezelőtt éppen Belgrádban alapítottak meg. Az Európai Unió létrehozta az úgynevezett „Honey Platform” munkacsoportot, amelynek célja egy olyan egységes vizsgálati módszer kidolgozása, amellyel teljes bizonyossággal megállapítható, hogy egy termék valódi méz-e.
Szerbiában korábban működött egy korszerű élelmiszer-minőségellenőrző laboratórium, amely egy rendkívül hatékony, innovatív módszert alkalmazott – olyat, amelynek kidolgozóját Nobel-díjra is jelölték. A labor már működése kezdetén, néhány nap alatt mintegy 200 tonna hamis mézet állított meg a határon.
Ennek ellenére az intézmény működését leállították. Živadinović szerint ez nem feltétlenül a mézhamisítók leleplezésétől való félelemmel függ össze, sokkal inkább attól, hogy a vizsgálatok más ágazatokban – például a borok és pálinkák piacán – is kellemetlen visszaéléseket tárhattak volna fel.
A szerb méhészek szerint sürgős állami és európai szintű beavatkozásra van szükség, különben a méhészet mint ágazat veszélybe kerülhet. Ha pedig eltűnnek a méhészek, annak nemcsak a mézpiac, hanem az egész mezőgazdaság és a természet látja majd kárát.
A belföldi hamisítványok és az olcsó import is sújtják őket (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)
