A megélhetési költségek régiós összehasonlítása világosan megmutatja, mennyire eltérő helyzetben vannak a volt jugoszláv államok háztartásai. A Demostat elemzése szerint Szerbiában a családok jövedelmének kiemelkedően nagy része megy el élelmiszerre – nagyobb arányban, mint szinte bárhol a térségben.
A kereskedelmi láncok árrését korlátozó kormányrendelet elfogadása előtt készült adatok szerint egy átlagos szerb család 2025 augusztusában a havi átlagkereset 42,5 százalékát költötte élelmiszerre. Ez másfél százalékpontos növekedést jelent az év elejéhez képest, és az átlagos fogyasztói kosárban is nőtt az élelmiszer aránya: januárban még 40, augusztusban már 41 százalék volt.
Régiós szinten ennél nagyobb terhet csak Montenegróban viselnek a háztartások, ahol a jövedelem 47,7 százaléka megy el étkezésre. A legkedvezőbb helyzetben Szlovénia áll, ahol mindössze 16,1 százalékot költenek erre a célra, míg Horvátországban – ahol a számítások az élelmiszerek mellett a higiéniai termékeket is tartalmazzák – ez az arány 26,9 százalék. Fontos különbség, hogy a szlovén, horvát és montenegrói statisztikák négytagú háztartással számolnak, míg Szerbiában háromtagú család az alap.
A számok önmagukért beszélnek. 2025 augusztusában Szerbiában az átlagfizetés 105.590 dinár (körülbelül 902 euró) volt, miközben az átlagos fogyasztói kosár 109.449 dinárba került. Az élelmiszerre fordított összeg elérte a 44.876 dinárt – vagyis egy átlagos bér sem volt elegendő a szokásos havi kiadások fedezésére.
Ezzel szemben Szlovéniában ugyanebben az időszakban az átlagos nettó kereset 1.562 euró volt, a minimálbér pedig 877 euró, amelyhez kötelezően hozzájönnek a munkába járás, az étkezés és az utazás költségtérítései. Ráadásul a szlovén szabályozás előírja a kötelező éves pótlékokat és bónuszokat is, amelyek tovább növelik a reáljövedelmet. Nem véletlen, hogy ott az élelmiszernél nagyobb kiadást jelentenek a lakhatási és közlekedési költségek.
Horvátországban az átlagbér augusztusban 1.446 euró volt, a minimálbér 750 euró. Egy átlagos család itt 389 eurót költ étkezésre és alapvető tisztálkodási szerekre – ez a jövedelem valamivel több mint negyede. Montenegróban viszont az 1.015 eurós átlagfizetésből 645 euró megy el élelmiszerre egy négytagú család esetében, ami rendkívül magas arány.
A Demostat rámutat arra is, hogy a nyári turistaszezon tovább drágítja az alapvető élelmiszereket a térségben, ami még inkább növeli az élelmiszerre fordított kiadások súlyát.
De mennyi kellene valójában a kényelmes megélhetéshez? A Numbeo statisztikai portál becslése szerint egy négytagú családnak Belgrádban havi 2.370 euróra lenne szüksége – ez közel három átlagfizetésnek felel meg. Podgoricában 2.184, Zágrábban 2.811, Ljubljanában pedig 2.919 euró szükséges egy átlagos, kényelmes életvitelhez.
A szerbiai fogyasztói kosár azonban jóval szerényebb képet mutat. Sem az oktatás, sem a kultúra, sem a nyaralás költségei nem jelennek meg benne, és az európai gyakorlattól eltérően megtakarítással sem számol. A minimális fogyasztói kosár pedig kifejezetten szegényes: kevesebb hús, zöldség és tejtermék szerepel benne, sőt, még a kenyér mennyisége is alacsonyabb a szükségesnél.
A szakértők szerint az, hogy a háztartások kiadásain belül ilyen magas az élelmiszer aránya, egyértelműen az alacsony életszínvonal jele. Összehasonlításképpen: az Egyesült Államokban a családok jövedelmük mindössze 6, Nagy-Britanniában 8, Németországban pedig 11 százalékát költik étkezésre.
A számok tehát azt mutatják, hogy Szerbiában a megélhetés legnagyobb terhe továbbra is az alapvető szükségletek biztosítása – és amíg ez így marad, valódi életszínvonal-emelkedésről nehéz beszélni.
Egy átlagos bér nem elegendő a szokásos havi kiadások fedezésére (Fotó: Novosti)
