Szerbia energiaszektorában ismét kérdések merültek fel a jövőbeli ellátás biztonságát illetően. Miközben a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) és az olajellátás helyzete még tisztázatlan, és a gázbeszerzés orosz forrásból bizonytalan, a harmadik kritikus területen, az elektromos áram előállításában is válság körvonalazódik, írja a Forbes Srbija.
A politikai vitát maga az államfő, Aleksandar Vučić indította azzal a kijelentésével, hogy Szerbia 2030-ra, de legkésőbb 2035-re áramhiánnyal nézhet szembe. Vučić a Szerbia Villanygazdaság (EPS) működését bírálta, mondván, hogy az elmúlt években nem kalkuláltak a növekvő áramfogyasztással és a vállalat a korábbi évekből átemelt terveket követi. Az államfő szerint Szerbia évente egyre többet importál, miközben a hazai termelés fejlesztése lassú, így a jövőben hiány alakulhat ki, főleg az adatközpontok és a szuperkomputerek üzemeltetéséhez.
Az EPS és a kormányzati szereplők szerint azonban a vállalat stabil és sikeres. A 2026–2028 közötti hároméves üzleti terv részeként 3,6 milliárd eurós beruházást terveznek a meglévő kapacitások bővítésére. A beruházások között szerepel a Kostolac B3 hőerőmű, a Petka naperőmű, a Kostolac szélerőmű, valamint egy 650 megawattos Bistrica reverzibilis vízierőmű. Az EPS vezetői szerint a vállalat teljesítménye az elmúlt években 426 megawatttal nőtt, és a tervezett beruházások megvalósítása képes lehet pótolni a korszerűtlen, leállásra ítélt erőművek kapacitásait.
A szakértők szerint azonban a kihívás nem csupán pénzügyi, hanem időbeli is: a beruházások gyakran évekig késnek, így az államfő figyelmeztetése is a hosszú távú kockázatokra mutat. Vučić egyértelműen az adatközpontok ellátását is szem előtt tartja, és kiemelte, hogy a megoldás az apró moduláris nukleáris reaktorok bevezetése lehet. Bár ezek a technológiák még kísérleti fázisban vannak, az államfő sürgeti a szabályozási keretek felgyorsítását, hogy az ország ne maradjon áram nélkül.
A nukleáris energiára vonatkozó lépések már zajlanak: Szerbia 2024-ben kiválasztotta a francia EDF-t és az Egis Industries-t a prelimináris tanulmány elkészítésére, amely a nukleáris program megvalósíthatóságát vizsgálja. A tanulmány elkészült, és további együttműködés folyik a francia féllel az első fázisban, beleértve a szakemberképzést és a közvélemény tájékoztatását. A Bányászati és Energetikai Minisztérium keretében létrehoztak egy testületet is, amely a nukleáris program végrehajtásáért felel. Emellett 20 illetékes akadémiai intézmény, kutatóintézet és minisztérium dolgozik a nukleáris program előkészítő tevékenységein. Erről a programról Szerbia tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokkal, Oroszországgal, Dél-Koreával, Franciaországgal, most pedig az Egyesült Arab Emírségekkel is.
Szakértők hangsúlyozzák, hogy egy ilyen erőmű gyors és könnyű megvalósítása szinte lehetetlen: időt, jelentős anyagi forrást, széleskörű társadalmi vitát és a szakmai közvélemény bevonását igényli. Az államfő figyelmeztetése tehát egyszerre politikai üzenet, és a nukleáris program elindítására irányuló „próbalabda”, amely felhívja a figyelmet a sürgősségre és a szabályozási keretek egyszerűsítésére.
Áramhiány lesz 5 év múlva?
