Ana Brnabić, a szerbiai parlament elnökének azon kijelentése, miszerint a szerbiai nyugdíjasok jobban élnek, mint a németországi, luxemburgi és norvégiai nyugdíjasok, egyértelműen a választási kampány céljait szolgálja, vélik a Danasnak megszólaló szakértők.
Brnabić a múlt héten egy kormányközeli televízió reggeli műsorában, e kijelentéssel összefüggésben azt is hozzátette, hogy amióta a Szerb Haladó Párt, illetve Aleksandar Vučić van hatalmon, a szerbiai nyugdíjasok egyre jobban élnek.
„A nyugdíjak folyamatosan nőnek, mind nominálisan, mind reálértékben, és az életminőséghez viszonyítva ez a nyugdíj fedezni tudja az összes megélhetési költséget. És most ezen a ranglistán láthatják, hogy Szerbia a legjobb a régióban” – mondta Brnabić, anélkül, hogy elmagyarázta volna, melyik listáról van szó, és mikor készült.
Csupán annyit tett hozzá, hogy „ez a lista” azt mutatja: nyugdíjak tekintetében Szerbia sokkal jobb helyzetben van, mint Horvátország, Montenegró, Németország, Norvégia és Luxemburg.
Amikor azonban megvizsgáljuk az Eurostat 2023-as (legutóbb közzétett) adatait az átlagos bruttó nyugdíjakról, amelyeket az Euronews közölt, megállapítható, hogy ezek az adatok súlyosan cáfolják a parlament elnökének állításait, és hogy a felsorolt országok valójában mind jobb helyzetben vannak Szerbiánál.
E lista szerint 2023-ban Szerbiánál alacsonyabb átlagos bruttó nyugdíjjal csak Bosznia-Hercegovina és Törökország rendelkezett – írja a Danas.
Szerbiában az átlagos bruttó nyugdíj 2023-ban körülbelül havi 350 euró volt, míg Horvátországban mintegy 460 euró, Németországban közel 1600 euró, Norvégiában 2400 euró, Luxemburgban pedig akár 2800 euró.
Még akkor is, ha a vásárlóerő-paritást (PPS) vesszük figyelembe – amely a megélhetési költségeket tükrözi –, Szerbia ismét a rangsor alján helyezkedik el.
Tény, hogy 2023 óta a nyugdíjakat többször is emelték. A 2023-as, körülbelül 290 eurós (33 700 dináros) nettó nyugdíj 2024-re mintegy 340 euróra (39 800 dinárra) nőtt. 2025-ben a nettó nyugdíj körülbelül 430 euróra (50 700 dinárra) emelkedett, az idei évben pedig nagyjából 480 eurót (56 900 dinárt) tesz ki.
Mindezen emelések ellenére a szerbiai nyugdíjak továbbra is messze elmaradnak a németországi és norvégiai nyugdíjaktól, Luxemburgétól pedig a leginkább.
Azt is hozzá kell tenni, hogy ezt a nyugdíjnövekedést jelentős részben „felfalta” az infláció.
Jovan Tamburić, a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének elnöke úgy értékeli, hogy Brnabić kijelentése a szerbiai nyugdíjasok jó anyagi helyzetéről propagandacélokat szolgál, és az SNS választási kampányát segíti, nem pedig a valós helyzet reális értékelését.
Emlékeztet arra, hogy Szerbiában mintegy 450 ezer nyugdíjas kapja a legalacsonyabb, illetve garantált nyugdíjat, amely – mint mondja – a szegénységi küszöb alatt van.
„Ez elképesztő. 2024-ben a szegénységi küszöb körülbelül 34 000 dinár volt, miközben a legalacsonyabb nyugdíj 26 000–27 000 dinár körül mozgott. A mezőgazdasági nyugdíjasok még rosszabb helyzetben vannak, és a 12,2 százalékos nyugdíjkorrekció után is csak körülbelül 22 000 dinárt kapnak” – mondja a Danas megszólalója.
Tamburić hangsúlyozza, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasokat különösen diszkriminálják, mivel az ő nyugdíjuk a legalacsonyabb az összes nyugdíjaskategória közül, holott – mint rámutat – a legalacsonyabb nyugdíj intézménye éppen szociális intézkedésként létezik.
„Az a magyarázat, hogy a mezőgazdasági nyugdíjasok kevesebb járulékot fizettek be, nem elfogadható. A legalacsonyabb, illetve garantált nyugdíj intézménye azért létezik, hogy biztosítsa a méltó élet minimumát, függetlenül a befizetések nagyságától és a szolgálati időtől. Szinte minden államban ezt a különbséget a költségvetésből fedezik” – hangsúlyozza Tamburić.
Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezetek Szövetségének elnöke elképesztőnek nevezi Ana Brnabić volt miniszterelnök kijelentését, miszerint a szerbiai nyugdíjasok jobban élnek, mint Norvégiában, Németországban és Luxemburgban.
„Ez egy olyan kijelentés, amelyet ép ész nehezen tud felfogni” – mondja Grujić, hangsúlyozva, hogy az egy főre jutó GDP adatai világosan mutatják a hatalmas különbséget Szerbia és a fejlett európai országok között.
A 2023-as adatok szerint – mint rámutat – Luxemburgban az egy főre jutó GDP meghaladja a 100 000 dollárt, Szlovéniában körülbelül 32 000 dollár, míg Szerbiában mintegy 11 000 dollár.
„Nem lehet összehasonlítani a mi életszínvonalunkat Luxemburgéval, de még azokkal az országokkal sem, amelyek tíz évvel ezelőtt még mögöttünk voltak – Bulgáriával, Romániával, sőt Horvátországgal és Montenegróval sem” – mondja Grujić.
Hozzáteszi, hogy az euróhoz viszonyítva a szerbiai nyugdíjasok vásárlóereje gyakorlatilag stagnált: tíz évvel ezelőtt 51 százalék volt, most pedig 54 százalék.
Arra a kérdésre, hogy az átlagos szerbiai nyugdíj fedezi-e a megélhetési költségeket, Grujić azt válaszolja, hogy ez lehetetlen.
„Az átlagnyugdíj nem képes fedezni az alapvető költségeket, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az átlagnyugdíj valamivel több mint 56 000 dinár, miközben az árak tovább emelkednek” – mutat rá Grujić.
Arra is figyelmeztet, hogy az év végéig nem várható újabb nyugdíjemelés, miközben a megélhetési költségek tovább növekednek.
Illusztráció (Fotó: Pexels)
