Az Európai Parlament képviselői megszavazták azokat a törvénymódosításokat, amelyek szélesebb jogköröket biztosítanak a menedékkérők kitoloncolására. Ezek között szerepel annak lehetősége is, hogy olyan országokba küldjék őket, ahol korábban soha nem jártak. Ezzel az EU közelebb került ahhoz, hogy a migránsok és menedékkérők számára az Európai Unión kívüli központokat hozzon létre, de csak abban az esetben, ha az adott EU-tagállam és a befogadó ország között erre vonatkozó megállapodás születik, olvasható az Insajder.rs portálon.
Egy külön szavazáson a képviselők támogatták az EU „biztonságos harmadik országok” listájának létrehozását is, ami azt jelenti, hogy az ezekből az országokból érkező menedékkérelmeket gyorsított eljárásban bírálják majd el, és kisebb valószínűséggel hagyják jóvá.
Az új szabályok szerint – amelyek alkalmazása várhatóan júniustól kezdődik, és amelyeket a jobbközép és szélsőjobboldali képviselők támogattak – egy menedékkérő akkor is deportálható az EU-n kívüli országba, ha azon az államon csak átutazott, vagy ha semmilyen kapcsolata nincs vele – írta a Guardian.
A brit lap magyarázata szerint ezzel a döntéssel lényegében megerősítést nyer Olaszország Albániával kötött megállapodása, valamint a holland kormány Ugandával kötött egyezsége is, amely az elutasított menedékkérők kitoloncolására vonatkozik.
A „biztonságos harmadik országok” listáján szerepel minden EU-tagságra pályázó ország, köztük Grúzia és Törökország, továbbá Banglades, Kolumbia, Egyiptom, India, Marokkó és Tunézia is.
Egy 39 civil szervezetből álló koalíció közleményben tiltakozott az ellen, hogy Tunéziát „biztonságos országnak” minősítették, mivel szerintük ez megfosztja az onnan érkezőket a menedékkérelmük egyéni és igazságos elbírálásának jogától.
Alessandro Ciriani olasz európai parlamenti képviselő, aki az EP-ben a biztonságos országok listájának kialakítását vezette, úgy értékelte, hogy az elfogadott intézkedések „egy új szakasz kezdetét” jelentik, amelyben a migrációt „nem elszenvedik, hanem irányítják”.
Az Európai Unió már a 2015-ös migrációs válság óta folyamatosan szigorította a menekültügyi szabályokat, amikor több mint 1,3 millió ember kért menedéket. Ez a tendencia tovább erősödött a nacionalista és szélsőjobboldali pártok megerősödésével a 2024-es választások során.
Az új intézkedések támogatói azt állítják, hogy ezek aláássák az embercsempészek üzleti modelljét, míg humanitárius szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a szabályok emberek kényszerű visszaküldéséhez vezethetnek olyan országokba, ahol semmilyen védelem nem biztosított számukra.
A Nemzetközi Menekültügyi Bizottság (IRC) az Európai Parlament döntését „mélységesen kiábrándítónak” nevezte, és figyelmeztetett a visszaélések, valamint a migránsok jogainak megsértése kockázatára.
Az EU készítene egy „biztonságos harmadik ország-listát” is (Fotó: Wikipedia)
