Az állam „feloldotta” a beszerzési árak befagyasztását az üzletekben, egyes beszállítók pedig azonnal új árlistákat kezdtek küldeni a kereskedőknek. Már az első héten néhányuk több mint 600 termék árát emelte meg, átlagosan hét százalékkal. Ez automatikusan magasabb árakat jelent a boltok polcain.
Az állam legújabb döntése, miszerint kevesebb mint egy hónappal a Kereskedelem különleges feltételeiről szóló rendelet lejárta előtt „feloldja” az élelmiszerek és egyéb áruk beszerzési árainak befagyasztását, amelyek 2025 augusztusa óta voltak rögzítve, azonnal magasabb számlák lavináját indította el.
A Vreme értesülései szerint egyes beszállítók több kereskedelmi láncnak átlagosan hét százalékkal magasabb árakat küldtek meg, több mint 600 különböző termékre vonatkozóan. A kereskedők ezt a különbséget automatikusan beépítik a végső fogyasztói árakba, hogy ne termeljenek veszteséget, a szerkesztőség forrásai szerint pedig ezek az áremelések nagyrészt márciustól lépnek életbe.
Az áremelés elkerülhetetlen volt, ahogyan az állam fokozatosan megnyirbálta annak a rendeletnek egyes részeit, amelyet maga hozott meg, és amelyről azt állították, hogy jelentősen olcsóbbá teszi az életet Szerbiában, vagy legalábbis az élelmiszereket.
A legutóbbi módosítással – amely kevesebb mint fél év alatt már az ötödik volt – megváltozik a rendelet egyik kulcseleme: megszűnik a beszerzési árak 2025. augusztus 1-jei szinten való befagyasztása, miközben érvényben marad a kereskedelmi árrések legfeljebb 20 százalékos korlátozása.
A következmények nyilvánvalóak, mivel a beszerzési árak mostantól szabadon alakulhatnak a piacon. Ez nem a beszállítók bosszúja, hanem egyszerűen az ő szükségletük is, hogy módosítsák azokat az árakat, amelyeken az árut eladják a kereskedőknek, mivel 2025 augusztusa óta szinte minden drágult.
Egyszerűen magyarázva: ha egy élelmiszer beszerzési ára korábban 100 dinár volt, erre legfeljebb 20 százalékos árrés került, így az üzletekben 120 dinárba került. Most, hogy a beszerzési ár „feloldásra került”, sok termék drágább lesz, mivel a beszerzési árak 2025 augusztusa óta emelkedtek. Ha például ugyanannak a terméknek a beszerzési ára most 200 dinár, akkor 20 százalékos árréssel a polcokon már 240 dinárba fog kerülni.
Az államfő 2025 nyarán azt ígérte, hogy az élelmiszerek ára 15–20 százalékkal csökken majd a kereskedelmi árréseket szabályozó rendelet elfogadásával, amely 20.000 élelmiszeripari és egyéb termékre vonatkozott az áruházakban. Ezt azzal indokolta, hogy Szerbiában az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára eléri az Európai Unió átlagos árainak 95 százalékát, miközben a bérek nem ilyen magasak.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal szerint 2025 szeptemberében az előző hónaphoz képest az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára csökkent – de mindössze 4,5 százalékkal. Ugyanezeket az adatokat közli a Szerb Nemzeti Bank is, kiemelve, hogy a zöldségek ára 14,9 százalékkal, a gyümölcsöké 8,2 százalékkal, a feldolgozott élelmiszereké pedig átlagosan három százalékkal csökkent.
Csakhogy kiderült: a szegények nem kizárólag zöldségeken élnek. Éves szinten vizsgálva az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára 2025 szeptemberében mégis 1,7 százalékkal emelkedett. Van még egy döntő adat – az összes fogyasztói ár szeptemberben 2,9 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerárak egész évben emelkednek, és Vučić intézkedéseivel nem kaptunk mást, mint a növekedés enyhe lassulását és azt a 4,5 százalékos árcsökkenést az előző hónaphoz képest. A beígért 15–20 százalékos olcsóbb árakról csak álmodhatunk.
Az októberi adatok még rosszabbak voltak. A termékek és szolgáltatások árai szeptemberhez képest 0,5 százalékkal emelkedtek, miközben az élelmiszerek és alkoholmentes italok ára mindössze 0,9 százalékkal csökkent.
A Köztársasági Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025 decemberében az egy évvel korábbihoz képest érezhetően csökkent a zöldségek ára, kissé a kenyéré és az étolajé, míg a húsé, halé és tejtermékeké szinte alig. Jelentősen emelkedett viszont az italok és a gyümölcsök ára, a kávé és a kakaó pedig közel 24 százalékkal drágult, ami globális probléma.
Márcisutól számíthatunk az árnövekedésre (Fotó: Novosti)
